Az együttműködésnek számos előnye van: a már működő rendszereket üzemeltető termelők hozzájárulnak a helyi ökológiai gazdálkodás és kertkultúra megőrzéséhez és fejlesztéséhez, továbbá a termelésben legnagyobb részt helyi erőforrásokat használnak fel. Az élőmunka-intenzív módszereknek köszönhetően az ökológiai léptékű gazdálkodások akár százszoros munkaerő-eltartó képességgel bírnak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó nagybirtokokhoz képest.
A termelő és fogyasztó között kialakuló személyes, bizalmon alapuló kapcsolat következtében az összefogás az egészséges táplálkozás és egészségtudatosság területén szemléletformáló erővel bír.
Magyarországon eddig mintegy tíz, a közösségi mezőgazdálkodás elveivel működő zöldségkertészet működik, míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban több ezer hasonló gazdaság százezres fogyasztói tömeget lát el friss, szezonális, legtöbbször a biogazdálkodással termelt élelmiszerrel.
A projekt az Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségének értékelése és javaslata alapján, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával a Darányi Ignác Terv keretében, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) részeként valósult meg. A program azért indult útjára 2012-ben, hogy több átfogó, egymással szorosan összefüggő területen - agrár- és élelmiszergazdaság, vidékfejlesztés, környezet- és természetvédelem - támogassa a vidék fejlődését. A program célkitűzései közé tartozik a vidék népességmegtartó és foglalkoztatási erejének, valamint a mezőgazdaság versenyképességének növelése annak érdekében, hogy minél több és jobb minőségű élelmiszert állítsanak elő a magyar termelők.
