A magyar tölgyerdőket a sok egyéb károsító és káros környezeti hatás mellett immár egy új, az ország területére az elmúlt időszakban behurcolt inváziós rovarfaj, a tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) veszélyezteti, amely eredetileg az Egyesült Államok keleti partvidékén honos. Őshazájában nem tartják jelentős kártevő fajnak, vélhetőleg azért, mert ott vannak olyan természetes ellenségei, amelyek képesek szabályozni a tölgycsipkéspoloska populációit.

Európában 2000-ben észlelték először, Észak-Olaszországban, ahová valószínűsíthetően élő növényanyaggal került be. 2002-ben, rá két évre, Svájcban is megtalálták néhány példányát, de még ugyanebben az évben, Törökországban már nagyobb egyedszámban észlelték. Feltételezhetően a törökországi góc szolgált a rovar későbbi európai terjeszkedésének forrásaként. Nagyjából egy évtizednyi nyugalmi állapot után északi és északnyugat irányban is elkezdett elterjedni. 2012-ben és 2013-ban Közép- és Kelet-Európa több országában, így Magyarországon is felbukkant. Magyarországon 2013-ban a Szarvasi Arborétumban találták meg először a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet kutatói.

A vizsgálatok eredménye alapján megállapítható, hogy a legtöbb eurázsiai tölgy alkalmas tápnövénye lehet a csipkéspoloskának, vagyis Európa-szerte mintegy 30 millió hektárnyi tölgyes kínálhat számára megfelelő táplálékforrást. A Magyarországon honos tölgyek mindegyike alkalmas tápnövénye a rovarnak, azaz mintegy 600 ezer hektárnyi olyan erdőterület van az országban, amelyre a csipkéspoloska potenciálisan veszélyt jelent. A magyarországi vizsgálati eredmények pedig sajnos arra utalnak, hogy az éghajlaton átlagosnak mondható telek nem okoznak jelentős mortalitást a telelő populációkban, azaz az országon belül az időjárási viszonyok nem fogják korlátozni a rovar további terjedését.

A tölgycsipkéspoloska tölgyekre és tölgyerdei ökoszisztémákra gyakorolt hatásai egyelőre még nem ismertek kellő mélységben. Az azonban megnehezíti a szakemberek dolgát, hogy erre vonatkozóan Észak-Amerikából sem kaphatnak túl sok információt, mert nincsenek a rovar élővilágra gyakorolt hatására vonatkozó érdemi kutatási eredmények. A tudósok a tölgy-csipkéspoloska hosszabb távú, tömeges jelenlétének alábbi következményeit valószínűsítik:

• Mivel a szerb és magyar vizsgálatok alapján az erős fertőzés a fotoszintetikus aktivitást mintegy 60%-kal, a transpirációs aktivitást pedig több mint 20%-kal csökkenti, nagyon valószínű, hogy csökkenni fog a megtámadott tölgyek növedéke. Mivel a fertőzött levelek elszíneződése és elszáradása általában a nyár közepére következik be, valószínű, hogy a csökkenés a kései pásztában fog jelentkezni.
• Tölgyeseink alaphelyzetben is kedvezőtlen egészségi állapotban vannak a különféle károsítók és környezeti hatások miatt. A tölgy-csipkéspoloska krónikus kártétele egészen biztosan jelentős mértékben hozzá fog járulni a további állományromláshoz.
• A horvátországi megfigyelések szerint a több éven át erősen fertőzött fák kevesebb és kisebb makkot teremnek, ráadásul azok hamarabb is hullanak le, mivel a makk fejlődésének fő időszakára a tölgyek gyakran elveszítik asszimilációs képességük jelentős részét.
• Hazai vizsgálatok előzetes eredményei szerint a tölgyspecialista rovarokra is jelentős hatást gyakorolhat a csipkéspoloska tömeges jelenléte. Abból kiindulva, hogy a nagy, összefüggő területeken akár már június végére elszíneződhetnek és elszáradhatnak a tölgylevelek, így azok a rovarok, amik a vegetációs időszak második felében fejlődnek, nem találnak megfelelő táplálékot a tölgyesekben. Magyarországon a tölgyeken legalább 650 rovarfaj él, közülük közel 300 tölgyspecialista. A rájuk gyakorolt negatív hatásokon keresztül a tölgy-csipkéspoloska tartós tömeges jelenléte a tölgyesek kiemelkedően magas diverzitását is negatívan befolyásolhatja.
• A rovarokra gyakorolt negatív hatás közvetve a rovarfogyasztókat is sújtani fogja.
  

A tölgy-csipkéspoloska tényleges jelentőségének felméréséhez, illetve a szükséges védekezés meghatározásához alapvetően fontos információ az általa elözönlött erdőterület nagyságának ismerete.

A rovar és károsításának részletesebb leírása itt érhető el. A tájékoztatást az elérhető táblázat kitöltésével és annak az egf@am.gov.hu e-mail címre történő megküldésével 2019. szeptember 26-ig várják.