Nem sokat látnak a magyar marhából a hazai vágóhidak: ki nem találnád, hova kerül
Az élő szarvasmarhák és a hús java része is exportra kerül.
Az élő szarvasmarhák és a hús java része is exportra kerül.
2020-ban nőtt a közvetlenül termelőknek eladott műtrágya mennyisége.
Alkalmazkodni kell.
Elindult a "Mi fán terem az erdő?" társadalmi célú kampány.
Négyszázmilliós fejlesztés valósult meg a szarvasi Halászati Kutatóintézetben.
3,2 milliárd forintot nyert kutatásra a SZIE és együttműködő partnerei.
A Gala alma, a Vilmoskörte és a görögdinnye árai emelkedtek a leginkább.
A támogatás segítségével több innovatív kutatás-fejlesztési projekt indulhat el.
A traktorok és kombájnok mellett egyre népszerűbbek az öntözőberendezések.
Idén lesz 15 éves a NAIK-MBK és a Soft Flow Kft. kapcsolata.
Amerikába is eljutottak a magyar kutatók halgenetikában elért új eredményei.
A ponty és az afrikai harcsa mellett a pisztráng termelése érdemel még említést.
A beruházás a gyakorlati kutatásokat segíti majd.
Mostanra jóformán minden tavaszi munka befejeződött a megyékben.
Gyuricza Csaba szerint ezen a téren komoly tudáskoncentrációra lenne szükség.
Egyre inkább kifizetődővé válik a termelőknek az öntözéses gazdálkodás.
Erre is felhasználhatóak a díjtámogatások.
Nőtt a mezőgazdasági gépek beszerzésére fordított összeg tavaly.
A magyar gazdák idegenkednek az integrációtól.
A folyamatos fejlesztés és az együttműködés alapvető a gazdálkodásban.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.