Így látja a szakember: rendkívüli módon szétaprózódott a magyar agrár-felsőoktatás

Így látja a szakember: rendkívüli módon szétaprózódott a magyar agrár-felsőoktatás

MTI
A magyar agrár-felsőoktatás a képzési helyek, a képzések szintjei és a szakok számát illetően is rendkívül szétaprózódott, mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A műsorban elhangzott, hogy a kormány új és modern agrár-felsőoktatást szeretne létrehozni és ennek a folyamatnak az első lépeseként létrejön egy központi agráregyetem. Ennek kapcsán Gyuricza Csaba rámutatott, hogy amíg Magyarországon 11 egyetemen és 17 képzőhelyen folyik agrár-felsőoktatás, más hasonló méretű európai országokban - például Hollandiában vagy Ausztriában - egy, legfeljebb két agrár-felsőoktatási intézmény van.

Jelenleg a hazai agrárképzést és agrárkutatást visszafogja a szétaprózódott infrastruktúra. Magyarországon jelenleg 11 egyetemen és 17 képzési helyen folyik az oktatás. Átlagosan ezer hallgató jut egy hazai agrár-felsőoktatási intézményre. Ugyanakkor Ausztriában 2 egyetemen oktatnak és ezek tömörítik a hallgatók 90%-át. Hollandiában egy agrár-profilú kutatóegyetem létezik. Így a rendelkezésre álló forrásokat, valamint oktatói kapacitást hatékonyabban tudják kihasználni

 - magyarázta Gyuricza Csaba.

Országonként egy intézménybe koncentrálják a tudást, a forrásokat, és az ebből adódó innováció, fejlesztési eredmények a termék-kibocsátásban és a mezőgazdaság versenyképességében mérhető. A Magyarországnál négyszer nagyobb Lengyelországban is csak kilenc agráregyetem van, jegyezte meg Gyuricza Csaba, aki hozzátette, hogy nagy probléma az is, hogy a magyar agrár-felsőoktatási intézmények nem reagálják le a valós piaci igényeket.

Az agrárium az utóbbi években olyan fejlődésen ment keresztül, ami szinte egyedülálló a többi ágazat között, ugyanakkor azt látjuk, hogy a felsőoktatás nem tudta lekövetni az elvárásokat, a megszerzett tudás a munkaerőpiac követelményeihez képest nem elég gyakorlatias, ezen egy modern, hatékonyan kiépített, központosított infrastruktúra jelentősen javíthat

- mondta Gyuricza Csaba.

Bódis József, a felsőoktatásért felelős államtitkár épp az előző napokban beszélt arról, hogy milyen előnyökkel járhat az intézményi összevonások, szervezeti átalakítások révén létrejövő nagy agráregyetem.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?