Így látja a szakember: rendkívüli módon szétaprózódott a magyar agrár-felsőoktatás

Így látja a szakember: rendkívüli módon szétaprózódott a magyar agrár-felsőoktatás

MTI
A magyar agrár-felsőoktatás a képzési helyek, a képzések szintjei és a szakok számát illetően is rendkívül szétaprózódott, mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.

Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!

Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!

Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! 

A műsorban elhangzott, hogy a kormány új és modern agrár-felsőoktatást szeretne létrehozni és ennek a folyamatnak az első lépeseként létrejön egy központi agráregyetem. Ennek kapcsán Gyuricza Csaba rámutatott, hogy amíg Magyarországon 11 egyetemen és 17 képzőhelyen folyik agrár-felsőoktatás, más hasonló méretű európai országokban - például Hollandiában vagy Ausztriában - egy, legfeljebb két agrár-felsőoktatási intézmény van.

Jelenleg a hazai agrárképzést és agrárkutatást visszafogja a szétaprózódott infrastruktúra. Magyarországon jelenleg 11 egyetemen és 17 képzési helyen folyik az oktatás. Átlagosan ezer hallgató jut egy hazai agrár-felsőoktatási intézményre. Ugyanakkor Ausztriában 2 egyetemen oktatnak és ezek tömörítik a hallgatók 90%-át. Hollandiában egy agrár-profilú kutatóegyetem létezik. Így a rendelkezésre álló forrásokat, valamint oktatói kapacitást hatékonyabban tudják kihasználni

 - magyarázta Gyuricza Csaba.

Országonként egy intézménybe koncentrálják a tudást, a forrásokat, és az ebből adódó innováció, fejlesztési eredmények a termék-kibocsátásban és a mezőgazdaság versenyképességében mérhető. A Magyarországnál négyszer nagyobb Lengyelországban is csak kilenc agráregyetem van, jegyezte meg Gyuricza Csaba, aki hozzátette, hogy nagy probléma az is, hogy a magyar agrár-felsőoktatási intézmények nem reagálják le a valós piaci igényeket.

Az agrárium az utóbbi években olyan fejlődésen ment keresztül, ami szinte egyedülálló a többi ágazat között, ugyanakkor azt látjuk, hogy a felsőoktatás nem tudta lekövetni az elvárásokat, a megszerzett tudás a munkaerőpiac követelményeihez képest nem elég gyakorlatias, ezen egy modern, hatékonyan kiépített, központosított infrastruktúra jelentősen javíthat

- mondta Gyuricza Csaba.

Bódis József, a felsőoktatásért felelős államtitkár épp az előző napokban beszélt arról, hogy milyen előnyökkel járhat az intézményi összevonások, szervezeti átalakítások révén létrejövő nagy agráregyetem.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?