Közleményük szerint a projekt nemcsak egy-egy művelési ág (szántó, erdő, gyümölcsös, szőlő, vagy zöldségtermesztés) önálló és elszigetelt vizsgálatára terjedt ki, hanem komplex művelési rendszerek vizsgálatára, amelyek interakcióban és egymás komplementereként is számításba veendők (például agrár-erdészeti rendszerek). Rámutattak, hogy a klímaváltozás elsősorban az extenzív kultúrákat érinti, így az erdőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, valamint a szőlészet egyaránt kitett a kedvezőtlen hatásainak. Intenzív termesztéskor a környezeti tényezők egy része mesterségesen befolyásolható, így az ilyen kultúrák kevésbé veszélyeztetettek, ám ez esetben a beruházási költségek igen magasak lehetnek egyebek mellett a termesztőházak, vagy jéghálók kialakítása miatt. Hosszabb távon ezért az a gazdaságosabb, ha tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez.

Kitértek arra is, hogy a éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntartható környezet és az élhető társadalom globális kihívások. Ehhez kapcsolódó területek az élelmiszerbiztonság fokozása, a fenntartható gazdálkodásra törekvés, valamint a biogazdaságok számának növelése. Megvalósításukat szolgálja a fajtanemesítés, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, talajjavítás, agrár­biotechnológia - tette hozzá a NAIK.