Sárkeszi határában mintegy 800 hektárt művel - csaknem 100 darabban - a Szabó-család. Kauser Jakab ott jártunkkor éppen a műtrágya kiszórását felügyelte az apósa, Szabó Gyula irányítása alatt álló gazdaságban. Ő az, aki növényorvosi szakmérnökként a technológiát felügyeli, precíziós szakmérnöki diplomája révén pedig nagyon otthon van a differenciált tápanyag-kijuttatásban. Az após a gépesítésért felel, igyekszik a legújabb és legerősebb technikai csodákkal felszerelni a gazdaságot: egy 936-os Fendt még ki sincs "csomagolva", csendben várakozik az egyik csarnokban.

Kauser Jakab és felesége, Szabó Virág a legújabb Fendt előtt

Jakab felesége, Szabó Virág inkább az adminisztratív oldalon ténykedik, de újabban erősen érdeklődik ő is a precíziós termelés iránt, ezért úgy döntött, beiratkozik egy ilyen képzésre. Mivel a céghez tartozik egy 80 ezres brojlerállomány is, ezért a többi családtagnak - anyukának, testvérnek is - is bőven akad teendője. "Mi öten és még öt ember képes ellátni egy ilyen telepet, amikor az állatok körül nincs kampánymunka. A hathetes csirkék leadásakor viszont egy 25 fős brigád segítségére szorulunk, és a kéthetes szervizperiódusban is szükség van plusz kezekre az istállók takarításához, fertőtlenítéséhez" - meséli Virág.

Szabó Virág, Sárkeszi

Milyen érzés a nap 24 órájában megélni ezt az egymásra utaltságot? - merül fel bennem a kérdés, miközben a fiatal vejre sandítok. Mint kiderül, az, hogy az alapvető technológiai lépések csak egy precíz, számítógépes tervezést követően valósulhatnak meg, máris eldönt sok kódoltnak tűnő generációs konfliktust. A fiatalok verhetetlenek ebben, és az idő nekik dolgozik.

 - sorolja Jakab, szavaiból érződik, a jövőben már inkább felhőalapú kommunikációt szeretne a gépek között.

Kauser Jakab a műtrágyaszóró előtt

A traktorok két centi pontossággal tartják a nyomvonalat, a 18 méteres, hidromotoros, korlátlanul szakaszolható műtrágyaszóró szinte grammra pontosan annyit és oda ad ki a tápanyagból, amennyire szükség van. De a vetőgépük is képes differenciált tőszámmal dolgozni. Jakab szerint a legtöbb gazdaságban már az is óriási előrelépést jelent a gazdálkodásban, ha a tábla szélét pontosan ki tudják jelölni és digitálisan rögzíteni, hiszen egy sor egymást követő műveletnek kell még ugyanabban a táblában, ugyanazok között a sorok között történnie. A kapálástól kezdve a permetezésig minden tevékenység sokkal kényelmesebben, pontosabban és takarékosabban végezhető, ad abszurdum már akkor, amikor még ki sem keltek a sorok.

Vagyis ha semmi mást nem tud a géppark, csak minden műveletet pontosan ugyanott elvégezni, már az kész nyereség. Ennél egy lépéssel több, ha a táblát részleteiben is "ismeri" és differenciáltan kezeli is: ahol kevesebb a tápanyag, oda többet ad, viszont vetőmagból kevesebbet szór, hogy a növénykék jobban hasznosíthassák az életterük szerényebb kínálatát. A drónok pedig a pillanatnyi növényállapot ellenőrzésére jók igazán, a nitrogénhiányra és egyéb stressztényezőkre figyelmeztetnek, de a jövőben talán arra is képesek lesznek, hogy a térség tipikus gyomfajait egyenként beazonosítsák, és helyzetükről térképet "rajzoljanak".

Gyomfelvételezés és gyomirtás drónnal: a rezisztens fajokat is észreveszi!

Reptében megrajzolja a gyomtérképet, majd kezeli is a területet

Jakab is szívesen bevet drónokat, ezek leginkább a gyomirtás megtervezésében segítik - a gyomfoltok helyzetét rögzíti -, és olykor talajszkennerrel is ellenőrzi az adott terület fizikai tulajdonságait. Fejér megyében egyébként jók a földek, 20-30 aranykorásak az itteni táblák. Idén is a 4 tonnát súrolta a repce, a szója és a napraforgó átlaghozama, a kukoricából is 10 tonna az elvárás a gazdaságban. Az egyik 25 hektáros, 30 aranykoronás táblában éppen a zöldítésként vetett pohánka és bükköny keverékére szórták a káliumot, a többi hatóanyag kiadása egy-egy újabb menetben valósul meg. (A legprofibb eszközök már egyszerre több tápanyagféleség kiszórására is képesek.) Ezt a területet korábban repce borította, annak árvakelése is sűrűn fedi a talajt. A minimum hatvan napos zöldítési előírást úgy teljesítették, hogy a repce után nem sokkal már vetették is a pohánkát, bükkönyt. A műtrágyát a térdig érő növényzettel együtt dolgozzák be a napokban, aztán jöhet a magágykészítés, majd október közepén a búzavetés.

A 4 tonnát súrolta a szója hozama

"Szerencse, hogy a legtöbb táblában mi vagyunk a saját szomszédunk, de így is nehéz megtervezni, hová kerüljön a kártevők inkubátorául is szolgáló 5 százaléknyi zöldített terület" - bújik ki a növényvédős Jakabból. "Nagyon sajnáljuk, hogy a szója kikerült a zöldítő növények közül, pontosabban túlságosan kockázatos lenne gyomirtás nélkül foglalkozni vele. Elvetjük, mert szépen terem, és idén magas lesz a támogatása is, de sajnáljuk, hogy a zöldítésből kieső hektárokat most másképp kell kisakkoznunk."

A műtrágyaszóró közben kiürült, és a Fendt lendületesen kifordul a következő töltésre. Meleg van, talán az utolsó nyárias napok egyike ez. A repce még nagyon aprócska, 4 valódi levele van. Ideje, hogy essen egy kis eső, és elkezdődjön egy újabb, eredményes szezon a Szabó-gazdaságban.

A fotókat Ács András, a Portfólió/Agrárszektor munkatársa készítette.