Aggódnak a szőlészek: már nem az amerikai kabóca a legnagyobb gond Badacsonyban

Aggódnak a szőlészek: már nem az amerikai kabóca a legnagyobb gond Badacsonyban

Bõle István
Három éve rendelték el Badacsony szőlős dűlőin az első növényvédelmi karantént, az aranyszínű sárgaság ugyanis olyan mértékben terjedt az itteni tőkéken, hogy azokat tömeges pusztulással fenyegette. A kórokozójának gyors terjedését egy idehaza először néhány évvel korábban észlelt rovar, az amerikai szőlőkabóca segítette, ráadásul akkoriban nem létezett megfelelő szer a védekezéshez. A badacsonyi gazdálkodók szerint azonban jelenleg a koronavírus-járvány okozta több hónapos forgalomkiesés, illetve az eladatlan készletek sokkal nagyobb gondot jelentenek az itteni szőlőtermelőknek és borászoknak, mint a növényvédelem.

Az aranyszínű sárgaság kis előfordulási számmal, kezelhető mértékben évtizedek óta jelen van a magyarországi szőlőterületeken. Az ezt a növénybetegséget okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a tőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet, és az egész szőlőültetvény 8-10 év alatt kipusztulhat. (A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.) Az amerikai szőlőkabóca első példányát 2004-ben fogták be idehaza a növényvédelmi szakemberek. Ez a Zala megye déli részén történt - Lenti város és Kerkateskánd község térségében - észlelés is arra utal, hogy Szlovéniából került be a rovar hozzánk. Déli szomszédunknál már évekkel korábban regisztrálták. Azóta elterjedt például Franciaország egész területén is. 

Ezek a rovarok viszonylag kistestűek, ám szabad szemmel is jól láthatóak. Ha bekerül a szívókájukba a kórokozó, akkor testükben nagyon gyorsan szaporodik és minden következő szúrással fertőz. A kabóca általában a szőlőlevél fonákját szúrja meg és ekkor bekerül a kórokozó a növény nedvkeringésébe. 

Abban, hogy Badacsonyban regisztrálták először a hazai borvidékek közül tömeges megbetegedést, döntő szerepe volt a déli határ közelségének, és annak, hogy itt a művelt területek között nagy számban fordultak elő évek óta elhagyott telkek, nem gondozott szőlőtőkék. Ez a fitoplazma kiválóan telel például az iszalagban, az ecetfában (más néven bálványfa), felhalmozódik és ráadásul ezeken a növényeken semmilyen tünetet sem mutat.

A szőlészek és a növényvédők megosztottak abban a kérdésben, hogy mivel kell védekezni. A nyers kénnel történő permetezéseknek kétségtelenül van eredménye, a neonikotinoidokat azonban évekkel ezelőtt kivonták a forgalomból. Van olyan vélemény is, ami szerint a rendkívüli helyzetre való tekintettel egyes ilyen szereket ideiglenesen ismét engedélyezni kellene ezen a területen. Abban nincs véleménykülönbség az eladásra termelők között, hogy a legkisebb parcellákon, az üdülők melletti szőlőskertekben is védekezni kellene. Még azoknak a gazdáknak is, akik kizárólag direkt termő fajtákkal foglalkoznak. Jó hír, hogy már olyan szerek is léteznek az amerikai kabóca ellen, amelyek az ökológia gazdaságokban is használhatóak, akkor lenne azonban a leghatékonyabb a védekezés, ha minden elhanyagolt tőkét mihamarabb kivágnának.

Forrás: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Májer János, a badacsonyi területet évtizedek óta ismerő és kutató borász szerint együtt kell élni a következő évtizedekben - talán az ország összes borvidékén - az aranyszínű sárgasággal és az azt leggyorsabban terjesztő amerikai szőlőkabócával. Hozzátette, nagy veszélyt jelent a külföldről behozott szaporító anyag, ugyanis nagyon sok esetben nem garantált, hogy ezek a vesszők patogén mentesek. Egyébként a fertőzött szőlőtőkék kivágás után azonnal pótolhatók, mert az aranyszínű sárgaság a talajt nem fertőzi meg.

A Laposa szőlőbirtoknak és borászatnak is sok gondot okozott a badacsonyi növényegészségügyi helyzet. A családi birtok egyik tulajdonosa, Laposa Zsófia már két évvel ezelőtt is többletköltségekről, valamint a meredek hegyoldalban történő munkavégzés nehézségeiről és drágaságáról számolt be. Arról, hogy a gondos gazda hiába költ súlyos összegeket a védekezésre, ha a szomszéd nem hajlandó ezt a munkát elvégezni, hiszen a mentesített terület napokon belül visszafertőződik. Ugyanakkor a kivágott tőkék pótlása sem egyszerű, mert jó és vírusmentes szaporítóanyaghoz nem egyszerű hozzájutni. A kéknyelű fajtánál például majdnem lehetetlen. Az Agrárszektor kérdésére Laposa Zsófia elmondta, sajnos az elmúlt időszakban sem javult látványosan a helyzet. 

Az egyik helyen kivágják a kritikus állapotban lévő növényeket, ugyanakkor másutt újabb területeket hagynak műveletlenül.

A fiatal borász szerint a túltermelés miatt nagyon nehéz helyzet felé sodródik az ágazat. Vállalkozásuk négy vendéglátó üzletet működtet. Ezeket a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzet miatt több hónapra kénytelenek voltak bezárni, és most kezdhettek csak hozzá az újranyitáshoz. Minőségi boraik legnagyobb vevői a szállodák és budapesti éttermek, ám ezektől a partnerektől sem érkezett megrendelés. Félő, hogy a magas készletek miatt az idén nagyon alacsony lesz a szőlő ára. Persze, nem adják fel, a Laposa pincészet például a pezsgők felé is fordul. Most éppen a legalkalmasabb alapanyagot keresik ehhez az italfajtához. 

Egyébként nem csak az aranyszínű sárgaság és az amerikai szőlőkabóca jelenléte miatt csökken évente néhány százalékkal a szőlőtermő terület Badacsony történelmi borvidékén. Nem gépesíthető és ezért egyre drágább a szőlőtermelés a lankákon és a meredekebb lejtőkön. Itt is egyre nehezebb szőlőmunkásokat találni. A nyugdíjba vonulók helyére nem jönnek fiatalok és évről évre kevesebb külföldi idénymunkás érkezik. Aki eladná a szőlős területét az, az értékesítés előtt igyekszik átminősítetni termőföld helyett nyaralótelekké. Így megsokszorozhatja a bevételét és mostanság a nyaralóépítést sokkal többen tervezik, mint a szőlőtermelést és a borászkodást.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 3. 06:01