Vadgesztenye

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztálya vadgesztenyét választotta az év gyógynövényének 2023-ban. A vadgesztenye, másnéven bokrétafa, lógesztenye a Balkán térségben, Elő-Ázsiában honos lombhullató fa. Magyarországon és Európa többi részén dísznövényként ültetett díszfa, kertek, parkok kedvelt növénye, gyakori útsorfa. Közismert növény köszönhetően díszítő, jellegzetes lombjának és virágának a tavaszi időszakban, valamint barna, dió méretű fehér köldökfoltos magjainak, ami a gyermekek kedvence. Gyógyászati alkalmazása nem új keletű: régebben a növény magját, levelét, kérgét is használták a népi gyógyászatban, ma jellemzően a vadgesztenye magja szolgál gyógynövényes készítmények alapanyagául. Hazánkban a vadgesztenye gyűjtött gyógynövény, és bár gyűjtése az utóbbi években főként nemzetközi piaci trendek miatt stagnál, még így is a legfontosabb gyűjtött fajok közé tartozik.

Hogyan gyűjthető?

Vadgesztenyét a forgalmas utaktól távoli, nem szennyezett parkokban, kertekben található fákról lehet gyűjteni, külön gyógynövény-előállításra létesített állományai nincsenek. A vadgesztenye magja ősszel gyűjthető a tüskés burka nélkül. Fontos, hogy akár szabadban is, de mindenképp fedett helyen kell kiszárítani. Csak a frissen lehullott magokat szabad összeszedni, a már napok óta földön heverő magok nem alkalmasak további feldolgozásra. A vadgesztenye kérgét tavasszal a fiatal ágakról gyűjtik. A leveleket pedig virágzás után, nyár elején szedik, amikor már teljesen kifejlődtek. A leveleket szárítókereten vékony rétegben kiterítve kell szárítani, miután a hibás, beteg leveleket eltávolította az ember. Aki gyűjtene egy kis pénzt, annak irány az erdő, hiszen néhány kiló árából több ezer forint is összejöhet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 657 Ft/kg volt a vadgesztenye felvásárlási ára.

Csipkebogyó

Magas C-vitamin tartalmánál fogva erősítő, „roboráló” hatású gyógynövényünk a csipkebogyó is, mely tulajdonképpen a vadrózsa-félék termése. B-vitaminokat, színanyagokat, gyümölcssavat, cukrot és cserzőanyagot is tartalmaznak érett, piros termései. Vitaminpótlásra, a napi ajánlott bevitel fedezésére használható a megfázásos, fertőzéses téli időszakban. Fogyasztása önmagában és más gyógynövényekkel - például hibiszkusszal - tea formájában, vagy étrend-kiegészítő, vitamin készítmény formájában ajánlott. Kellemes íze miatt az élelmiszeripar is használja, azonban csak a hőkezelés nélkül készült csipkebogyó készítményeket javasolt fogyasztani vitaminpótlás céljából, mivel hatóanyaga, a C-vitamin, hőérzékeny. Teaként alkalmazva ezért nem forrázatot, hanem hideg vizes kivonatot kell készíteni a csipkebogyó húsából: azt szobahőmérsékletű vízzel leöntve, 5-10 órán át hagyni kell állni, majd szűrés után lehet fogyasztani. Az adagolásával viszont figyelni kell, mert nagy mennyiségben fogyasztva hashajtó hatása lehet.

Hogyan gyűjthető?

Jelentős mennyiségű bogyót már a második, harmadik évben is lehet szedni. A legkorábbi fajok már augusztus végén érnek, de a legtöbb szeptember közepétől szedhető. A mondás, mely szerint akkor kell szedni, ha már megcsípte a dér, valójában téves, hiszen akkorra a gyümölcs már túlérett, puha a húsa és jelentősen csökken a C-vitamin tartalma. A teljesen érett, még kemény bogyókat érdemes leszedni, majd szárítani. A frissen szedett termés nem tárolható huzamosabb ideig, sem zsákokban sem halmokban, mert rövid idő alatt bemelegszik, ezért tiszta, portalan, huzatos, helyen ki kell teríteni és természetes vagy mesterséges úton megszárítani. A csipkebogyó felvásárlási ára korábban 150-200 Ft/kg volt, idén már több gyüjtögetős Facebook-csoportban is azt lehetett látni, hogy 270-300 Ft/kg áron vásárolták fel.

Kökény

A kökény, vagy ahogy bizonyos helyeken hívják, ekeakadály, boronafa, koronafa, kökönye, tövisfa, kökényszilva vagy zabszilva erdőszegélyek, cserjés mezsgyék, bozótok, mezőgazdasági területek határán előforduló, Magyarországon közönséges cserje. 1-2 méter magasra nő meg, ágai elágazóak, rajtuk jellegzetes szúrós ágtövis található. Leveleik 2-3 hosszúak, rövid nyelűek, tojásdad alakúak, szélük fűrészes. Virágait kora tavasszal, lombfakadás előtt nyitja, színük hófehér. Gyümölcse kerek 1-1,5 cm átmérőjű kékes, hamvas felületű csonthéjas termés, húsa zöld színű, íze fanyar, savanykás. Gyógynövényként tavasszal gyűjtött virágai és ősszel szedett termései miatt használják. Értékes hatóanyagai eltérőek a növényrészekben: a virágok flavonoidokat, procianidineket tartalmaznak, a termések ezzel szemben cserzőanyagokat, C-vitamint, cukrot, pektint, szerves savakat és festékanyagokat.

Hogyan gyűjthető?

A kökény termésének gyűjtésének ideje ősszel jön el. Az optimális időpont ehhez az időjárás függvényében változik, meg kell várni vele az első fagyokat, hogy a dér megcsípje bogyókat. Ekkor a termések fanyarsága csökken, enyhén édeskéssé válnak és megpuhulnak. Begyűjtés után a termések aszalókban száríthatók, vagy további feldolgozásra használhatóak: likőr, kocsonya, befőtt, mártás, dzsem és gyümölcsbor is készülhet a kökény termésből. Felvásárlási ára 150 Ft/kg körül alakul, így ebből jóval többet kell gyűjtenie annak, aki egy kis plusz pénzt szeretne keresni.

Bodza bogyó

Augusztus végén, szeptember elején érik a különleges bodzabogyó, azonban a termést jóval ritkábban gyűjtjük, mint a bodzabokor illatos, fehér virágait - pedig nem kevésbé értékes alapanyagról van szó. A bodzával kapcsolatban az az egyik leggyakoribb fogyasztói kérdés, hogy ehető-e a bodzabogyó, hiszen gyakran hallható, hogy a bokorról leszedett bodzabogyó mérgező, nem szabad megenni. Nos, a bodzabogyó valóban az enyhén mérgező növények közé tartozik, azonban ez csak a nyers gyümölcsökre igaz. A hőkezelésen átesett bogyók nem csak, hogy ehetőek, de rendkívül finomak és egészségesek is, aromái semmilyen más gyümölcshöz nem hasonlíthatók. A termés gazdag A-, B-, C-, D- és E-vitaminokban, vasban (javallják fogyasztását vashiány esetén is), kalciumban, foszforban és káliumban, emellett nagymennyiségű antioxidánshoz juthat az ember a fogyasztásukkal, amelyek segítenek felvenni a harcot a sejtoxidációval szemben.

Hogyan gyűjthető?

Mielőtt nekifogna valaki a kertben lévő bodzából befőzni, jó, ha tudja, hogy a bodzabogyók különleges bánásmódot igényelnek. Ahogy a fentebb is ki lett emelve, a bodzabogyó nyersen mérgező, éppen ezért a bogyószedés idején fokozott figyelmet kell fordítani a gyermekekre, nehogy elfogyasszák a nyers terméseket! Szintén fontos alapszabály, hogy csak az érett, kékes-lilás-bordós-feketés színű bogyókat szabad leszedni; a még éretlen, piros vagy zöld bogyók mérgezőek! Mielőtt gyűjteni indulna az ember, érdemes utánanéznie a gyalogbodzának, a fekete bodza mérgező rokonának is, nehogy összetévessze őket (a fekete bodza termése lefelé lóg, a gyalog bodzáé felfelé áll, illetve míg a fekete bodza fás szárú cserje, addig a gyalogbodza lágyszárú növény). A bodza bogyó felvásárlási ára 80-100 Ft/kg között van jelenleg.

Hol gyűjthet az ember szabadon, és hol nem?

Fontos, hogy az ember tisztában legyen azzal is, hogy a polgári törvénykönyv szerint a gyűjtésre alkalmas terület tulajdonosát megilleti a birtoklás, a használat és a hasznok szedése, valamint a rendelkezés lehetősége. Amint azt a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács is megírta,

a használat és a hasznok szedésének jogából következik egyebek között az is, hogy az adott területen található gyógynövény (vadgyümölcs, gomba is) a terület tulajdonosáé. A rendelkezési jog alapján a tulajdonos a föld birtoklását, használatát, a hasznok szedésének a jogát teljesen, illetve korlátok között átengedheti. A gyűjtéssel hasznosított terület és a gyűjtés időpontja kapcsán a polgári törvénykönyv, a természetvédelmi, valamint a helyi rendelkezések irányadók. A vadon termő gyógynövény gyűjtése erdei haszonvétel. A gyűjtésre alkalmas erdei tisztások, erdőszélek is a gyűjtés helyének részét képezik.

Viszont vigyázni kell, mert a közterületek is magánterületek!

Saját tulajdonú területen kívül az állami erdőkben tehát szabadon gyűjtögethet az ember, de korántsem mértéktelenül! A közterületek is magánterületek, hiszen az önkormányzat tulajdonát képzik, így ott az önkormányzat megfelelő szerve adja ki az engedélyt. Arról, hogy erdők magántulajdonúak, mindenki saját környezetében tájékozódhat. Nagy segítséget jelenthet ehhez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erdészeti adatbázisa, amelyben az adott terület tulajdonviszonyairól és a védettségről is lehet tájékozódni.

Mekkora mennyiséget lehet szabadon gyűjteni?

Összességében, az egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb: 2 kg gomba, 2 kg vadgyümölcs és 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül. Fontos kitétel azonban, hogy kizárólag csak egyéni szükségletre szabad gombát, vadgyümölcsöt, illetőleg gyógynövényt gyűjteni, ez kereskedelmi forgalomba az nem hozható!