A körte hazánk egyik legváltozatosabb színű gyümölcse, amely a zöldtől a sárgán, valamint a barnán át a pirosig terjedő színeivel csalogatja a fogyasztókat. Finom, édes íze egyedi, ősszel és télen is könnyen beszerezhető, tárolható. Ma több mint 4000 fajtát ismernek belőle a világon, Magyarországon is számos fajtát termesztenek, amelyek között van nyári, őszi és téli körte is. A téli körte elnevezés az utóérésre és az eltarthatóságra utal, ezeket a fajtákat ősszel takarítják be, majd hűtőtárolóban érlelik tovább. Az apróbb, puha, nyári körte már júniusban érik, a téliek közül több fajta a következő tavaszig eltartható, így a körte fogyasztási idénye az almáéhoz hasonlóan hosszú. A finom, édes, egyedi ízű gyümölcs ebből kifolyólag ősszel és télen is könnyen beszerezhető, tárolható, valamiért azonban mégsem olyan kedvelt, mint az alma. Holott a körte számos ásványi anyagot - káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, magnéziumot, vasat, bórt, fluort, cinket, rezet, mangánt, szelént -, valamint vitaminokat (A, B1, B2, B3, B5, B6, C, E, K, J) is tartalmaz. Összetétele miatt számos betegség megelőzésében természetes módon segíthet.

Hol tart a körtetermesztés Magyarországon?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2021-ben 7%-kal több, 21,7 ezer tonna körtét takarítottak be, ehhez képest 2022-ben a WAPA adatai szerint 4%-kal nőtt a termés. Az éves átlagtermés mintegy 20-25 ezer tonnára tehető, amely nagyrészt kielégíti a hazai fogyasztási igényt. Az import választékbővítési céllal érkezik az áruházakba, évente mintegy 5-6 ezer tonna mennyiségben. Ezt támasztják alán a KSH adatai is, amelyek szerint Magyarország 2022. január-október között 6,29 ezer tonna friss körtét importált, elsősorban Hollandiából. Ez mintegy 17%-kal haladta meg a 2021 azonos időszakában behozott mennyiséget. A friss körte kivitele ugyanekkor 760%-kal 690 tonnára nőtt.

Bár idei évre vonatkozólag még nem ismertek a termésbecslési adatok, azt már most lehet látni, hogy 2023-ban az előző évinél nagyobb hozamokban bízhatnak a gazdák, ugyanakkor a termés mennyisége várhatóan nem fogja elérni a közepes szintet. Ennek egyik oka a dél-dunántúli termőtájakat ért áprilisi fagykár, a másik pedig az ültetvények öregedése, kondícióvesztése. Erről korábban Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke is beszélt az Agrárszektornak, aki elmondta, hogy a körtét - egyebek mellett - ugyan lehetne versenyképesen termeszteni Magyarországon, ám a magyar gyümölcságazat termelési színvonala az elmúlt két évtizedben érdemben nem változott, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel. A FruitVeB becslései szerint a hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület mintegy 40-50%-a korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen, 25-30%-a jelenleg nem eléggé hatékony, de fejleszthető, míg a maradék 25-30%-a - mely néhány száz termelő vállalkozást jelent - tekinthető igazán professzionális, versenyképes felületnek. Ahogy Apáti Ferenc korábban azt is említette, hogy a magyarországi gyümölcsösöknek csak mintegy negyede-harmada öntözött, és mindössze 5%-án található jégháló, ami a jégvédelem fontos eszköze. A fagyvédelem technológiai spektruma igen széles, de hatékony fagyvédelmi technológia csak körülbelül az ültetvények 3-4%-án lehet.

Egyre több magyar gazda mondhat le erről a gyümölcsről: sok ültetvény eltűnhet

A következő öt évben teljesen átalakulhat a gyümölcstermesztés Magyarországon?

Hiába a számos fajta, egyre fogy a körte termőterülete

Magyarországon mintegy 1865 hektáron foglalkoznak körtetermesztéssel a gazdálkodók. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található a legtöbb ültetvény, mintegy 505 hektárra tehető a termőterület nagysága, Borsod-Abaúj-Zemplén 412 hektáron, Heves vármegyében 198 hektáron Zalában pedig 165 hektáron termesztenek körtét. A termőterület azonban - a fentebbi okokból kifolyólag - az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

Érdekesség lehet, hogy az egyes termőtájakon hagyományos helyi körtefajtákat is termesztenek, amelyek az adott termőhelyhez alkalmazkodott, helyben kialakult fajták. Főleg házikertben, szórványgyümölcsösökben találhatók. Az államilag elismert hazai fajták köztermesztésben is szerepelnek, de a környezeti igényük miatt egy-egy tájra jellemző termesztésük. Így például a Csengőkörte, a Gyöngykörte a Dél-Alföldre jellemző, a Fehérvári körtét és a Köcsög köretét Dél- és Közép-Dunántúlon termesztik, a Kétszertermő körte, a Tüskéskörte és a Sózó körte a Nyugat-Dunántúlra jellemző, a Maróti téli a Dunakanyar fajtája.

Mennyiért juthatnak hozzá a fogyasztók?

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai alapján a 2023-as év 39. hetében (szeptember 25-től október 1-ig) a hazai termesztésű körte kilója 660 forint volt a Budapesti Nagybani Piacon. A budapesti fogyasztói piacokon 698-998, míg a vidéki fogyasztói piacokon 600-850 forintért adták a hazai körte kilóját. A kiskereskedelmi üzletláncokban átlagosan 927 forintba került egy kiló ebből a gyümölcsből. De mit tehet az, aki ennél olcsóbb árakra vágyik? Természetesen végigböngészi az egyes termelők "Szedd magad!" és "Vedd magad!" akcióit. Nagyon fontos azonban, hogy a látogatás előtt mindig tájékozódjon az ember, hogy az adott kertészet mikor van nyitva, és hogy mit kell magával vinnie a vásárlónak a szedéshez. Emellett azt is célszerű megnézni, hogy az adott helyen be kell-e jelentkezni előre, illetve indulás előtt ellenőrizni az adott termelő közösségi oldalán, vagy honlapján, hogy nyitva van-e még aznap, vagyis megéri-e egyáltalán elindulni. Ebben óriási segítséget jelenthet a Gyümölcsvadász és a szeddlemagad.hu oldala, ahol a mindenkori szezonális gyümölcsök "Szedd magad" akciói között lehet böngészni.

Pest vármegye és Budapest környéke:

• Pomáz - Breier Farm
• Szob - Szobi Gyümölcsöskert

Győr-Moson-Sopron vármegye:

• Csikvánd - Polgár Kertészet
• Bágyogszovát - Horváthné Németh Mária

Somogy vármegye:

• Nemesdéd - Dédi Alma és Körte

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye:

• Nyírtelek - Gelsi Gyuláné