A piaci adatok szerint Magyarországon nagyjából 2000 hektáron termesztenek spárgát, az éves termésmennyiség 3000 tonna körül mozog. Ennek 80-90%-a azonban exportra kerül, főként Németországba és Ausztriába - írta meg a HelloVidék. A spárgaszezon jellemzően április végétől június elejéig tart, vagyis legalább olyan hosszú, mint az eperé. Idén azonban a szokatlanul enyhe időjárás miatt hetekkel előbb megjelenhet a magyar spárga a piacokon. Milyen szezon elé néznek a termesztők? Erre válaszolt Kocsis Márton, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakmai referense.

A szakember elmondta, hogy Magyarországon a spárgatermesztés 90%-a két területen, Bács-Kiskun (60-65%, 700-800 hektár) és Csongrád-Csanád (28%, 310-360 hektár) vármegyékben koncentrálódik. Az utóbbi évtizedre az volt a jellemző, hogy 2015-körül egy fellendülés kezdődött, és az akkori 1100 hektáros terület 1500 hektár környékére bővült, majd ez a növekedés a koronavírus-járvány kitörése idején, 2020-ban lecsengett, és 1200 hektár közelébe esett vissza. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád körzetében az országos átlagnál kevesebb a csapadék, így a tavalyi viszonylag csapadékos év ellenére is a termelők arról számoltak be, hogy öntözniük kellett (volna), így a gyöktörzsek rügydifferenciálódása több területen is elmarad az optimálistól, ami csökkentheti a termés mennyiségét - tette hozzá Kocsis Márton.

Arra a kérdésre, hogy hogyan hatott a tavalyi sok csapadék, és az idei szokatlan meleg tél a spárga magyarországi termesztésére, a FruitVeB szakmai referense elmondta, hogy a meleg tél nem okozhat különösebb problémát azoknál a gazdáknál, akik tavaly normálisan védekeztek spárgalégy és spárgabogár ellen. Ilyenkor nem a tél, hanem a növényvédelem miatt nem tudnak áttelelni ezek a kártevők. Azonban ha valaki elhanyagolta a védekezést, ott az áttelelő állományok gondokat okozhatnak.

A meleg tél inkább abban érezteti hatását, hogy idén extrém korai szezonkezdettel lehet számolni. Tavaly április 20-a körül indult a teljes szedés, idén viszont már március közepén megindultak a rügyek, ami azt jelenti, hogy április 5-10 körül már jelentős mennyiség kerülhet a piacokra. Ilyenkor jelentenek veszélyt a fagyok, mert a földből már kibújt állományokra egy talajmenti fagy katasztrofális hatással van

- emelte ki Kocsis Márton

A tavalyi év mérlegét illetően a szakember elmondta, hogy a hazai termelők nagy átlagban jó évet zártak, a termés mennyiségileg is rendben volt (5000 tonna körüli országos volumen), és az április végi szezonkezdetnek köszönhetően a fagykárok (bár voltak) hatása is enyhébb volt. Növényvédelem szempontjából is kedvezően alakult a helyzet, mert nem volt extrém csapadék, így a rozsdásodás és a gombák ellen nem kellett a szokásosnál többet védekezni és a termelők a rovarkértevőknél sem tapasztaltak túlszaporodást. Jól alakultak az árak is, ami azt jelenti, hogy viszonylag magasan indultak, és nem zuhantak be meredeken a nagyobb tételek piacra érkezésekor sem. Kocsis Márton szerint ugyanakkor

idén pont az jelenti a veszélyt, hogy a korai szezonkezdet idején még a spanyol spárga van a piacokon, és van olyan aggály, hogy emiatt esetleg valamivel alacsonyabb lesz a magyar zöldség ára.

A spárgapiac trendjeit illetően a szakember elmondta, hogy az éttermek, hotelek igényei igen eltérőek, van, aki az extra solo (24mm-nél is vastagabb spárgasípok) méretet igényli, mások a lila spárgát keresik valószínűleg dekorációs célból. Talán a legmeglepőbb új trend az utóbbi években, hogy a háziasszonyok nagyon szeretik a vékonyabb spárgát, ami már a leves méret (12 mm átmérő alatt) körüli. Ezt általában nyersen, salátába teszik, és tapasztalatuk szerint igen zsenge, emiatt valószínűleg a gyerekek is szívesen fogyasztják. Nyugat-Európában is van egy hasonló trend, ott is a nagyon vékony, úgynevezett vad spárga lett divatos - tette hozzá Kocsis Márton.

A spárgafogyasztás ösztönzését illetően a FruitVeB szakmai referense elmondta, hogy az utóbbi időben egyre jobban terjednek is a kosárközösségek: ide közvetlenül a termelők szállítanak be, a vásárlók pedig interneten le tudják foglalni, meg tudják rendelni az általuk igényelt mennyiségeket. A legnagyobb kosárközösség Pécsett működik, de Kaposváron és más településeken is találunk ilyeneket. Ha valaki összehasonlítja a termelői és nagy boltokban található fogyasztói árakat, azt fogja látni, hogy legalább háromszoros, de gyakran ötszörös a különbség, míg a kosárközösségekben olyan áron kapható a zöldség, ami a bolti árnak bizony csak a töredéke.