agrarszektor.hu • 2025. május 21. 12:28
A klímaváltozás korában a mezőgazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás a talajvédelem és a fenntartható termelés biztosítása. A regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok nemcsak a talajélet javítását célozzák, hanem kulcsfontosságú szerepet játszanak az éghajlati célok elérésében is. A Portfolio AgroFuture 2025 Konferencia kerekasztal-beszélgetésén résztvevő szakemberek arra is rávilágítottak, hogy a prémium minőségű búza termesztése nemcsak gazdasági kitörési pont lehet, hanem illeszkedik a fenntarthatósági elvárásokhoz is. Főleg, hogy ma már a piac is megfizeti a minőséget, így nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is érdemes gondolkodni.
Bene Zoltán (cégvezető, Karintia Kft.) a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy Magyarországon erőltetjük a bőtermő búzáknak a vetését. Az orosz-ukrán háború előtti időszakik erre is volt igény, de azt kellene termelni, amire igény van. Mire van piac? a prémium minőségű növényekre, terményekre.
Nem azt termeljük, amire igény van. Elhitettük a termelővel azt, hogy bármit termel, mindenre van igény és lesz is. Ez nem így van
- emelte ki.
Csontos Attila (ügyvezető igazgató, Júlia-Malom Kft.) kitért arra is, hogy minden élelmiszeripari szereplő küldetése az, hogy egészséges, biztonságos élelmiszert állítson elő. Mivel rengeteg vegyszer van jelen a mezőgazdaságban, ezek szermaradványai komoly kockázatot jelentenek - nem véletlenül szabályozza ezt szigorúan az Európai Unió is. A regeneratív talajművelés fontossága is szóba került, mellyel kapcsolatban elmondta, hogy jó lehetőség lehet, hiszen ha 3–5 éven keresztül következetesen alkalmazzák, a vegyszerek használata minimálisra csökkenthető anélkül, hogy a termésmennyiség jelentősen visszaesne. Bene Zoltán rámutatott: Magyarországon továbbra is erőltetjük a bőtermő búzák vetését, noha a piaci igények már nem ezt indokolják.
A háború előtti időszakban erre még volt kereslet, de mára világossá vált, hogy azt kellene termelni, amire ténylegesen szükség van. A piac jelenleg a prémium minőségű növényeket és terményeket keresi. Itthon sokszor nem azt termeljük, amire igény van. Elhitettük a termelővel azt, hogy bármit termel, mindenre van igény és lesz is. Ez nem így van
- emelte ki. Hozzátette, nem tudjuk felvenni a versenyt a tömegtermeléssel, ha nem a minőségre fókuszálunk.
Márton Dalma mikrobiológus (Bio-Nat Kft.) rámutatott, hogy hazánkban egyre súlyosabb problémát jelent a talajok állapotának romlása. A talaj minősége alapjaiban határozza meg a növénytermesztést és a terméshozamot is, így megkerülhetetlenné vált a vele való tudatos és fenntartható gazdálkodás. Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletágának vezetője az agrárfinanszírozás szempontjából közelítette meg a kérdést. Elmondta, hogy a fenntarthatóság és a regeneratív földművelés egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mezőgazdaság jövőjében.
A bankoknak is partnerré kell válniuk ebben az átállásban, támogatva a gazdálkodókat a hosszú távú, fenntartható megoldások felé vezető úton
- emelte ki.
Bene Zoltán szerint nem a fehérje mennyiség, hanem a fehérje minőség számít. Világos irányt kell kijelölni, és megvannak azok a fajták, amelyek a magyar termőterületeken is képesek kiváló minőséget és mennyiséget is biztosítani. Aki üzemi szinten 6-7 tonnás átlagot ér el, annak érdemes elgondolkodnia a prémium irányba való elmozduláson. Nem drágább ezeket előállítani - csak másképp kell gondolkodni - fogalmazott. Csontos Attila hozzátette: a durum vagy a prémium minőségű búzatermesztés lehet a kitörési pont.
Úgy vélem, a prémium lesz a befutó. A hazai durumfelhasználás és igény nagyjából 10 ezer tonna, ez nagyon kevés. A többit exportálni kell, és ezért ez nem igazán lehet kitörési pont.
Márton Dalma kiemelte a mikroorganizmusok elengedhetetlen szerepét a talajélet fenntartásában és javításában. Hangsúlyozta, hogy ezek a mikroorganizmusok aktívan részt vesznek a tápanyagok körforgásában, sőt képesek kiszorítani a káros szervezeteket is.
Ha valaki okszerűen alkalmazza őket, és biostimulátorokat is használ mellettük, ezek a folyamatok kölcsönösen erősítik egymást. Hatékonyabban regenerálják a talajfelszínt, és képesek lassítani a degradációs folyamatokat ez pedig kulcsfontosságú a hosszú távú talajmegőrzés szempontjából.