A múlt hét második felében egy hullámzó frontrendszer hatására péntek estétől előbb a Dunántúlon, majd szombaton a középső, vasárnapra pedig a keleti országrészben is többfelé esők, záporok, zivatarok alakultak ki. A legtöbb csapadék a Dunántúlon esett, ahol kedden újabb hullám érkezett, míg szerdán estétől már az északkeleti térségben is felhőszakadásokkal kísért zivatarok voltak jellemzőek. Az elmúlt hét során a Dunántúlon több helyen 3075 mm eső esett, az Északi-középhegységben és Budapesten 20-40 mm közötti mennyiséget mértek. Ezzel szemben az Alföldön csak elszórtan fordultak elő 20 mm-t meghaladó záporok, sokfelé alig esett vagy teljesen száraz maradt a terület. 

Az elmúlt 30 nap csapadékösszege szintén jelentős hiányt mutat több térségben: az Alföld nagy részén és a Dunántúl keleti vidékein 25 mm alatt maradt az eső mennyisége, de a Dunántúl más területein is 30-50 mm-rel kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál. A hétvégi csapadék hatására a Dunántúlon, Nógrádban és néhány felhőszakadás által érintett területen átnedvesedett a felső 30-40 cm-es talajréteg, ugyanakkor fél méternél mélyebben országszerte tartós szárazság jellemző.

A talaj víztartalma ezen a szinten a növények számára hasznosítható mennyiségnek csupán 20-30%-át éri el. Az Alföldön sok helyen már a felső fél méteres réteg is hasonlóan kiszáradt. Ennek következtében hazánk területének mintegy harmadán még mindig súlyos vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály tapasztalható.

A hőmérséklet továbbra is nyárias, és ez a következő napokban sem változik jelentősen. A múlt pénteki 32-37 °C közötti csúcsértékek szombatra a Dunántúl nyugati részén 20-24 °C-ra estek vissza, majd vasárnap keleten is csak 24-28 °C-ot mértek. A hét elején ismét enyhe melegedés kezdődött, de a keddi hidegfront a Dunántúlon szerdára néhány fokos lehűlést hozott. A hajnali minimumok viszont alig változtak, így összességében a múlt napok időjárása a keleti országrészben 3-5, nyugaton pedig 1-2 fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag. A következő napokban a csapadékhajlam tovább csökken: legfeljebb északkeleten és a nyugati határvidéken alakulhatnak ki záporok, zivatarok, de nagyobb esőzésre nem lehet számítani.

A nyári növényállományokat jelentősen megviselte a június óta tartó mezőgazdasági aszály. Bár időszakosan néhány térségben előfordult kiadós csapadék, az összkép továbbra is kedvezőtlen: az állományok zöldtömege messze elmaradt az ilyenkor megszokottól, és sok helyen már korán megindult a száradás, öregedés folyamata. Az öntözetlen táblákon jelentős területi eltérések figyelhetők meg, ami elsősorban a csapadék térbeli eloszlásának tudható be. A középső országrészben sok helyen kifejezetten rosszak a terméskilátások, míg például a Kisalföldön és az északkeleti térségekben még akadnak jól fejlett, zöld kukoricatáblák, ahol a kilátások továbbra is elfogadhatóak.

A jelenlegi szántóföldi munkák között szerepel a repce vetése, valamint az ehhez szükséges talajelőkészítés. A vetésterület azonban csökkenő tendenciát mutat - részben az elmúlt évek száraz tavaszai miatt. Azokon a területeken, ahol az elmúlt napokban legalább 20 mm csapadék hullott, már lehetőség van a megfelelő talajmunkák elvégzésére, ugyanakkor a középső és keleti országrészben továbbra is sok helyen túl száraz a talaj a vetéshez.

A folytatásban nagyrészt száraz, napos, nyáriasan meleg időre van kilátás. Pénteken csak kevés helyen, főként északon, majd estétől nyugaton lehet egy-egy zápor, zivatar, szombaton pedig északkeleten, keleten alakulhatnak ki helyenként záporok, zivatarok. Vasárnaptól a jövő hét közepéig országszerte száraz időre lehet számítani. A hőmérséklet nem változik számottevően. Éjszakánként többnyire 12-17 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig 27-32 fok lesz a jellemző, délkeleten lehet ennél kissé melegebb, szombaton pedig a nyugati tájakon kissé hűvösebb.