agrarszektor.hu • 2025. november 11. 11:28
Versenyképesebbé válhatnak a magyar zöldségtermelők és tovább fehéredhet az agrárszektor a fordított áfa bevezetésével. A szektort sújtó áfacsalásokat ugyanis leginkább ezzel a módszerrel lehetne gyorsan és a leghatékonyabban visszaszorítani, illetve a hazai áruk kereskedelmi pozíciója is javulna - derült ki a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ sajtóbeszélgetésén, Budapesten. A szentesi termelők egyébként jó szezont zártak: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 700 tonna növekedést jelent éves szinten. Az árbevétel pedig 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházak és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot.
Stabil eredményt hozott az idei szezon a 450 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ-nél. Bár az első félévben a megtermelt mennyiség és a termelői ár is elmaradt a tavalyitól, az őszi időszak kedvező időjárási körülményei felhúzták az eredményeket.
A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 700 tonna növekedést jelent éves szinten. Az árbevétel pedig 260 millió forinttal, közel 16,5 milliárd forintra nőtt. Az úgynevezett frisspiaci termékek - például a paradicsomfélék - 24,4 ezer tonnát tettek ki. Az első félévben ugyan a mennyiség alacsonyabb volt, de a kedvező őszi időjárásnak, valamint az augusztustól októberig tartó időszak erős hozamainak köszönhetően a termelők végül jó évet zártak, így mintegy 250 tonnával több zöldséget adtak el, mint tavaly
- ismertette az eseményen Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
A termelői árak a bázishatás miatt a paprika- és paradicsomfélék esetében 5 százalékkal mérséklődtek, de volt olyan paradicsomkülönlegesség, ahol a csökkenés már 33 százalékot is elért. A hegyes erős paprika esetében azonban 15 százalékkal nőttek a termelői árak az egyre erősödő exportnak köszönhetően.
A külföldi értékesítés forgalma egyébként 25 millió forinttal nőtt éves szinten, és 2,5 milliárd forintra rúgott. Nagypéter Sándor hozzátette, hogy a kedvező őszi időjárás miatt jelentős túlkínálat alakult ki a magyar zöldségekből, a DélKerTÉSZ-nél például a jelentett mennyiség dupláját hozták be a termelők. A termelők kiszolgálásában kulcsszerepe volt a TÉSZ erős logisztikai és csomagolási kapacitásának: a hatékonyság és a versenyképesség fokozása érdekében ugyanis Szentesen egy 3 milliárd forint értékű logisztikai csarnokot adtak át.
A fordított áfa hozhatja meg a fellendülést?
A magyar termelők versenyképességét a beruházások mellett a zöldség- és gyümölcs áfájának kérdése is jelentősen befolyásolja. Nagypéter Sándor szerint az ágazat szempontjából az áfacsalások megszüntetése lenne az egyik legfontosabb kérdés. A szakember kiemelte, hogy a szabadpiaci kereskedelem esetén magas a feketekereskedelem aránya és az importnyomás, ezért a 27 százalékos áfa csökkentése helyett a DélKerTÉSZ szerint - a gabonához hasonlóan - a fordított áfa jelenthet hosszú távon megoldást. A zöldségek és gyümölcsök esetében az áfacsalás 5 százalék alá való mérséklése ugyanis csak átmenetileg hozna megtakarítást a fogyasztók számára. A fordított áfa bevezetéséhez uniós jóváhagyás is szükséges, de szerinte ez reális és jó irány lehet, hiszen így nem lenne különbség a magyar és a külföldi termékek ára között, valamint a fogyasztók számára is kedvezőbbé válna az ár.
A zöldségfogyasztásnak akár lendületet adhat az is, hogy meghosszabbítja és kiterjeszti az árrésstopot a kormány, így 14 új termékkörre, többek között a paradicsomra és zöldpaprikára is vonatkozik majd.
A részletszabályok még nem jelentek meg, így egyelőre nem tudjuk pontosan a paprika és paradicsom termékkategóriánál milyen termékekre vonatkozik majd, de összességében az árrésstop kedvezhet a fogyasztásnak, hiszen kisebb lesz a távolság a külföldi és magyar zöldségek ára között, azaz többen férhetnek hozzá ezekhez a termékekhez.
- tette hozzá Nagypéter Sándor.
Egyben kiemelte, hogy átmenetileg indokolt lehet a piac működésébe való beavatkozás, illetve a piaci mechanizmusok részleges felülírása, azonban hosszú távon ez nem tekinthető célszerűnek. A 10%-os árrés mértékével szakmailag nem ért egyet, ez önmagában túl alacsonynak számít. A frisspiaci termékek esetében véleményem szerint a 25-30%-os árrés tekinthető reálisnak. Ennél alacsonyabb érték mellett a forgalmazás nem fenntartható, míg a magasabb árrés már nem indokolt. A szakember szerint fontos kérdés, hogy február vége után mi várható. Itt két iskola van: az egyik szerint egy hosszabbítás esetében továbbra is vonzóbbak lehetnek a magyar zöldségek, ez pedig kedvezhet a fogyasztásnak. A másik irány szerint megváltozhat a zöldségeket és gyümölcsöket érintő akciózási forgatókönyv.
Új üvegházak jönnek, fejlesztenek a termelők
A jövő évi várakozásokról Nagypéter Sándor elmondta, hogy a DélKerTÉSZ termelői erősek a belföldi piacon, külpiacokon pedig komoly lehetőségeket látnak: jelentős ugyanis az igény a magyar paprika- és paradicsomfélékre. A DélKerTÉSZ főleg a cseh, a szlovák, a román és a bolgár, valamint a német piacra exportál, ezek közül a legjelentősebb külföldi piacok a cseh és szlovák áruházak.
Így a jövőben szeretnék erősíteni Németországban, Bulgáriában és Romániában az exporttevékenységet. Ebben az uniós pályázatok is segítik a magyar gazdákat: a következő időszakban új üvegházak és fóliablokkok épülnek, hogy egyre több magyar zöldség legyen a külföldi üzletek polcain is.
A húzótermékek leginkább a fehér és a hegyes erős paprikák, de a fürtös paradicsom is egyre népszerűbb, volt olyan ország, ahova dupla mennyiséget szállítottak a szentesi termelők.