agronaplo.hu • 2025. november 16. 11:01
Idén ősszel 73 állami fajtaelismerést igazoló okiratot adott át a Nébih a fajták bejelentőinek, illetve azok hazai képviselőinek az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron. Az élelmiszerlánc első elemeként ezek a hazai vizsgálatok alapján köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a termelők gazdaságosan, a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termesszenek.
Várszegi Gábor, a Fajtaminősítő Bizottság elnöke az állami fajtaelismerések átadását megelőzően elmondta: jelenleg az időjárási és környezeti változások miatt átrendeződés zajlik a hazai vetésterületben, amit néhány év késéssel a nemesítési és a bejelentési folyamatok is követnek. Az alapelv ugyanakkor továbbra is az, hogy minden jelentős vetésterületű növényfaj esetében biztosított legyen a megfelelő számú és minőségű új fajtaelismerés.
Ennek fényében érdemes megvizsgálni, hogy a most bejelentett új fajták mennyiben tükrözik a hazai vetésszerkezet arányait. A Nébih tájékoztatása szerint a 73 átadott okirat közül a legtöbb az őszi káposztarepcéhez kötődik, noha ez a kultúra a nemzetgazdaságilag jelentősebb szántóföldi növények vetésterületét tekintve országosan csak az ötödik helyet foglalja el.
Az elismerések számát tekintve a második helyen a kukorica végzett, tizenöt elismert hibriddel, amely az utóbbi években tapasztalható erős aszályok következtében a vetésterület nagysága szempontjából szintén a második helyre szorult vissza. A rangsor harmadik fokán kilenc elismeréssel az őszi és tavaszi árpa, míg a negyediken nyolc elismert fajtával az őszi búza végzett, miközben a vetésterületben utóbbié a dobogó legmagasabb foka a majdnem egymilliót elérő, 578 ezer hektárral.
A Nébih tájékoztatása alapján hét elismerésben részesült fajtával a cukorrépa végzett az ötödik helyen, amely magas fajtaszámot a hazai 11 800 hektáros vetésterületével tudja tartani. A szója három új elismert fajtával a hatodik helyre került – ez éppen annyi, amennyi a vetésterületét is jellemzi, amely a tavalyihoz képest idén némileg kisebb lett. A burgonya szintén három fajtaelismerést kapott, ami tekintélyes mennyiségűnek mondható annak fényében, hogy ültetési területe az utóbbi időkben G300 hektárra zsugorodott.
Az idei elismerések között helyet kapott az őszi tritikálé, a durumbúza, az őszi zab, a tönkölybúza és a rozs is – ezek mindegyike egy-két új fajtaelismeréssel gyarapodott. A takarmánynövények közül pedig a szöszösbükköny és a bíborhere egy-egy elismert fajtája azért különösen értékes, merte ezeknek a biodiverzitás megőrzése és a vetésváltás biztosítása szempontjából van fontos szerepük.
Várszegi Gábor, a Fajtaminősítő Bizottság elnöke az állami fajtaelismerések átadása előtt beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy a növényszaporító anyagok uniós termelését és forgalmazását eddig tíz külön irányelv szabályozta, egy 2023 júliusában bemutatott rendelettervezet szerint azonban ezeket a szabályokat egyetlen, egységes rendelet váltaná fel, amely minden tagállamban automatikusan hatályba lépne, és jelentős változásokat hozna a fajtaelismerési eljárásokban. Mint mondta, az egységesítési törekvéseket alapvetően minden tagállam támogatná, a tervezetben ugyanakkor olyan túlzottan előremutató szakmai elvárások is szerepelnek, amelyek megvalósítása mind a közigazgatás, mind a piac szereplői számára jóval több időt és forrást igényelne.
Bár pozitív fejlemény lenne egy mindenki számára elérhető, egységes európai uniós fajtanyilvántartás létrehozása, a kötelező gazdasági értékvizsgálatokat ugyanakkor a szántóföldi növényeken túl a szőlőre, valamint a gyümölcs- és zöldségfajokra is kiterjesztenék, ami jelentős költségnövekedést okozna mind a nemesítők, mind a hatóságok oldalán.
Emellett az új tervezet azt is előírná, hogy minden új fajtánál vizsgálni kelljen a természeti erőforrások hatékony felhasználását, sőt azt is, hogy a tárolás és feldolgozás során milyen többletköltségek merülhetnek fel. Várszegi Gábor meglátása szerint a tervezett előírások betartása jelentősen lelassítaná az új fajták nemesítését és elismerését, ami nyilvánvalóan nem lehet célja az Európai Uniónak, hiszen a klímaváltozásból fakadó kihívások épp a gyors és rugalmas alkalmazkodást követelnék meg minden szereplőtől.
Jelenleg a fajtaelismeréshez szükséges vizsgálatokat egységes módszertan alapján a Nébih végzi, kisebb részben kihelyezett kísérletekben, nagyobb részben pedig a saját fajtakísérleti állomásain. Ilyen növényfajta-kísérleti állomást országszerte tizenötöt működtet a hivatal, ahol az állami fajtaelismeréssel kapcsolatos vizsgálatok mellett növényfajta oltalommal kapcsolatos feladatokat is végez, a hazai és nemzetközi jogszabályokban foglaltak figyelembevételével.
Ezek a vizsgálatok a Nébih tájékoztatása alapján azért kiemelten fontosak, mert a jelenleg érvényes jogszabályok értelmében Magyarországon csak állami elismerésben részesített növényfajták kerülhetnek köztermesztésbe, melyek az Európai Unió egész területén szaporíthatók és forgalmazhatók. Az EU Katalógusában a regisztrált szántóföldi fajták száma jelenleg meghaladja a 25 ezret, míg a Nébih honlapján megtalálható szántóföldi Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg több mint 1400 elismert fajta szerepel.
Utóbbiakat a gazdasági értékvizsgálatok során hazai ökológiai viszonyok között tesztelték, ezáltal a termelők a magyarországi körülményekre szelektált fajták közül tudnak választani.
A minősítés előfeltételeként előírt kötelező vizsgálatok során a fajtajelöltnek minden más közismert fajtától egyértelműen és világosan megkülönböztethetőnek, egyöntetűnek és állandónak kell lennie. A vizsgálatok beállítása egy kísérleti helyen történik, annak ideje maggal szaporított növények esetében minimum két egybehangzó termesztési ciklus kell legyen. A kísérletek értékelése morfológiai fajtabélyegek alapján történik, amit egyes növényfajok esetében beltartalmi, genetikai és rezisztencia vizsgálatok egészítenek ki.
Amint azt a Nébih az Agro Napló kérdésére elmondta, a fajtaelismerés követelményei között szerepel az is, hogy a vizsgálati évek átlagában a terméshozam, a beltartalmi paraméterek, illetve a vizsgált termesztési és agronómiai tulajdonságok érjék el vagy haladják meg a standard fajták átlagát, a fajta növényegészségügyi szempontból feleljen meg az illető fajra vonatkozó feltételeknek, továbbárendelkezzen megfelelő fajtanévvel, amely lehetővé teszi a fajta kétséget kizáró azonosítását, és megfelel a vonatkozó külön előírásoknak.
Az értékelés során pozitívan veszik figyelembe, ha a fajtajelölt valamely más jelentős gazdasági tulajdonságában kiemelkedőnek bizonyul és az is fontos szempont, hogy a fajtajelölt nem rendelkezhet a termesztés és hasznosítás szempontjából jelentős kockázatokat magában hordozó hátrányos tulajdonsággal.
A fehérje-, sikér-, olaj-, zsírsav- vagy cukortartalomra vonatkozó beltartalmi vizsgálatok értelemszerűen fajspecifikusak. E tekintetben az előterjesztés során a fajtajelöltnek el kell érnie, vagy meg kell haladnia a minőségi standard azonos időszakban elért értékét, vagy annak hiányában a szabványban előírt határértéket.
Ha két konkrét esetet nézünk, a szakértők pozitív javaslattal fogják például előterjeszteni az olyan szemeskukorica fajtajelöltet, amelynek bár a termőképessége a vizsgálati időszak alatt nem éri el a standardok átlagát, de az a szignifikáns differencia értékén belül van, valamint fuzáriumos csőpenészedése rezisztens vagy mérsékelten rezisztens, továbbá a gyökér- és szártő korhadásra legfeljebb közepesen fogékony. Ám ha egy fajtajelölt a kötelezően vizsgált betegségek közül legalább kettőre fogékonynak, vagy egyre nagyon fogékonynak bizonyul, akkor csak negatívan kerülhet előterjesztésre.
Mint azt a Nébih az Agro Naplónak elmondta, összességében a mezőgazdasági termelés támogatásának célja a minél szélesebb fajtaskála kialakítása. Ennek megfelelően minden olyan fajta előterjesztésre kerül, amely megfelel a fajtaelismerés kritériumainak, függetlenül az adott faj fajtaellátottságától, illetve a hazai vetésterület arányától. A fajtakísérletezés és a fajtaelismerés azonban csak akkor tudja a termelésfejlesztést eredményesen szolgálni, ha a fajtakutatás eredményei gyorsan eljutnak a termelők és feldolgozók széles köréhez, hogy azoknak biztos alapot szolgáltassanak a helyes fajtakiválasztáshoz.
Emiatt a gazdasági értékvizsgálatok alapján kapott fajtakísérleti eredmények elérhetőek a Nébih honlapján, melyek segítséget nyújtanak a termelőknek a sikeres, objektív fajtaválasztáshoz.