A jelenlegi piaci helyzet várhatóan az egyik központi témája lesz a 2026. január 29-én Dubajban, a Jövő Múzeumában megrendezendő Intercontinental Commodity Exchange (ICX) Summitnak is. Addig azonban a számok már most jól mutatják, milyen kihívásokkal szembesül az ukrán kukoricapiac.A legfrissebb vámstatisztikák szerint Ukrajna 2025 júliusa és decembere között mindössze 5,9 millió tonna kukoricát exportált, ami alig több mint fele az egy évvel korábbi, azonos időszakban kiszállított 9,8 millió tonnának. Ez a teljesítmény a legalacsonyabb exportütem az elmúlt hét évben: legutóbb a 2017/18-as gazdasági évben volt hasonlóan lassú a kivitel, amikor december végéig 5,5 millió tonna hagyta el az országot - írja a FarmEurope.
A visszaesés egyik legfontosabb oka a logisztikai rendszer súlyos sérülése. Nyilvánosan elérhető adatok és piaci források szerint Ukrajna vasúti infrastruktúráját a naptári év eleje óta több mint 800 támadás érte. A polgári vasúti hálózat elleni csapások folyamatosan akadályozzák az áruforgalmat a nagy-odesszai kikötők irányába, miközben a mozdonypark és az energiaellátás is célponttá vált. Ennek következtében a vagonok forgási sebessége jelentősen csökkent, éppen a kukoricabetakarítás csúcsidőszakában. Míg korábban két-három nap alatt eljutott az áru a kikötőkbe, jelenleg a szállítási idő gyakran eléri a 10–20 napot. A logisztikai költségek is megugrottak, mivel a belső silók és átrakó terminálok sok esetben benzines vagy dízelüzemű aggregátorokra kényszerülnek az áramkimaradások miatt. Több terminál pedig kénytelen volt napokra teljesen leállítani a működését, miután a tárolókapacitásukat súlyos károk érték.
Előfordult az is, hogy még a saját terminállal rendelkező kereskedőcégeknek is versenytárs létesítményeiben kellett rakodniuk, hogy teljesíteni tudják a korábban lekötött exportszerződéseiket. A piaci szereplők többsége nem tudja megjósolni, meddig tart ez az állapot, sokan arra számítanak, hogy a támadások a tél végéig folytatódnak, és legkorábban március–április környékén enyhülhet a helyzet. Érdekes módon mindezek ellenére a kukorica ára a szezon eddigi részében viszonylag stabil maradt, különösen a belföldi piacon nem jelentkezett erőteljes betakarítási árnyomás. Az árakat eleinte a késlekedő betakarítás, valamint a korábban lekötött exportügyletek teljesítési kényszere tartotta szinten.
Október közepéig az ukrán kukorica nem volt versenyképes olyan kulcspiacokon, mint Spanyolország vagy Egyiptom, ahol az amerikai és a brazil áru vette át a szerepét. Október 13-a után azonban globális áremelkedés indult el. A Fastmarkets adatai szerint a brazil FOB kukorica ára december 22-re tonnánként 21,75 dollárral, 227,75 dollárra nőtt, míg az amerikai öbölben jegyzett ár ugyanebben az időszakban 17,75 dollárral, 213 dollárra emelkedett. Ezzel szemben az ukrán kukorica ára csak mérsékelten nőtt: a Fastmarkets február első felére vonatkozó ukrán FOB HIPP jegyzése mindössze 4 dollárral emelkedett, 218 dollár/tonnára. Ez újra versenyképessé tette az ukrán kukoricát Egyiptom és Spanyolország irányába, és több kereskedő hosszabb szállítási időszakokra ismét Ukrajnából próbálja fedezni a szükségleteit – amennyiben a logisztikai kapacitások ezt lehetővé teszik.
A keresleti oldalon azonban továbbra is visszafogottság tapasztalható. A 2025/26-os gazdasági év első hat hónapjában Ukrajna legnagyobb kukoricaimportőre Törökország volt 1,5 millió tonnával, ezt követte Olaszország 1,3 millió tonnával, Hollandia mintegy 431 ezer tonnával, valamint Spanyolország közel 398 ezer tonnával. Egyiptom, amely korábban meghatározó vevőnek számított, ebben az időszakban mindössze 249 ezer tonnát vásárolt. Spanyolországban a keresletet több tényező is fékezi. A vadon élő vaddisznók között felütötte fejét az afrikai sertéspestis, ami ugyan még nem terjedt át a telepekre, de óvatosságra intette a piac szereplőit. A bizonytalanság nyomást gyakorol a takarmánygabona-árakra, miközben a kikötőkben jelentős készletek halmozódtak fel. A szójadara-import is megugrott, mivel a piaci szereplők előre bevásároltak az EU erdőirtási rendeletével kapcsolatos – végül egy évvel elhalasztott – szabályozás miatt.
Törökország szintén visszavett a vásárlásokból a jó belföldi termés következtében, miközben az ukrán kukorica ára kevésbé versenyképes az orosz ajánlatokhoz képest. Egyiptom pedig elsősorban Brazíliából szerzett be jelentős mennyiségeket, ahol az árak kedvezőbbek voltak. A kínálati oldalon ugyanakkor Ukrajna erős pozícióban van. A 2025/26-os szezonban 30–32 millió tonnás kukoricatermést vár a piac, amelyből december közepéig már 25,4 millió tonnát betakarítottak, azaz a tervezett terület 83%-án befejeződött az aratás. Ez már most megközelíti a tavalyi teljes termésmennyiséget, bár a termés egy része várhatóan a tél folyamán még a földeken marad. Mivel az exportpotenciál mintegy 25 millió tonnára tehető, és a november–februári időszakban szokásosan alacsonyabb a kivitel, jelentős mennyiségű kukorica maradhat a március–júniusi időszakra. Több piaci szereplő szerint ez azt eredményezheti, hogy tavasszal – különösen március–áprilisban – nyomás alá kerülnek az árak, amikor az eladók vevőket próbálnak találni a felhalmozódó készletekre.
