Veres Virág Cintia • 2026. október 6. 11:01
Bírják a hőséget a magyar zöldségtermelők, de a piaci kihívások egyre nagyobb terhet rónak rájuk.
Bírják a hőséget a magyar zöldségtermelők, de a piaci kihívások egyre nagyobb terhet rónak rájuk. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően idén az aszály és a szélsőséges időjárás ellenére is nőtt a frisspiaci zöldségek mennyisége, miközben a termelői árak is kedvezőbben alakultak. A DélKerTÉSZ budapesti sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint azonban a hazai ágazat hosszú távú fennmaradásához az árrésstop és az Árfigyelő kivezetésére, valamint az áfa csökkentésére is szükség lenne. Közben az import is komoly kihívást jelent, különösen az ipari paradicsom esetében. Minden jel arra utal, hogy a következő évek fejlesztései és a hazai termékek nagyobb aránya adhat új lendületet a magyar zöldségtermelésnek.
A 2026-os év első félévében nagyon jól alakultak a termelői árak a frisspiaci paradicsom és paprikafélék vonatkozásában
- kezdte beszédét Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
Hozzátette, a 450 szentesi zöldségtermelőt összefogó DélKerTÉSZ ebben az időszakban 16,2 milliárd forintos árbevételt ért el, ami éves összevetésben mintegy 2 milliárd forintos növekedést jelent. A termelői átlagárak a paprikaféléknél átlagosan 10, a paradicsomféléknél pedig 22 százalékkal emelkedtek az első nyolc hónapban. A paradicsomfélék árai ennek ellenére sem érték még el a 2022-es szintet.
Júliusban és augusztusban ugyanakkor több zöldségfajtánál kedvezőtlenebbül alakultak az árak: a termelői árak 9 százalékkal csökkentek a tavalyi év azonos időszakához képest. Az exportpiacokon az euróban számított egységárak összességében kedvezően alakultak, az árfolyam változása azonban mérsékelte ennek pozitív hatásait. A szövetkezet legfontosabb exportpiacai továbbra is Csehország és Szlovákia, amelyek együttesen a kivitt mennyiség mintegy 80 százalékát adják. Eközben a német piacra irányuló értékesítés is jelentősen erősödött.
Fejlesztések segítenek kivédeni a szélsőséges időjárás hatásait
Az extrém meleg és az aszály ellenére a friss piaci termékek mennyisége az első nyolc hónapban éves szinten 309 tonnával nőtt. Javult a jobb minőségi besorolású paprikák aránya is, miközben csökkent a lecsó osztályú termékek mennyisége. 2027-ben pedig várhatóan több kápiapaprika kerülhet a boltok polcaira.
Egyértelműen a fejlesztéseknek köszönhető, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben kerülhettek magyar zöldségek a boltok polcaira. A 2024-es hőhullámok még komoly károkat okoztak a növényállományokban, azonban a termelők gyorsan alkalmazkodtak, és többek között párásító berendezéseket, új szellőző berendezéseket, tápoldatozó berendezéseket építettek be és fólia korszerűsítéseket hajtottak végre. Ennek köszönhetően az idei aszály és hőség már kevésbé vetette vissza a növényházi termelést. Ez is jól mutatja, hogy a szélsőségessé váló időjárás hatásait csak technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani
- fejtette ki Nagypéter Sándor.
A DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem kizárólag szabadföldön zajlik, hanem jelentős részben növényházakban is. Ezekben szabályozott, precíz és szinte izolált környezeti feltételek mellett fejlődhetnek a növények, az időjárás hatásait azonban itt sem lehet teljesen kiküszöbölni. Szentesen ezért idén és jövőre is több, az energiafüggetlenség növelését célzó beruházás valósul meg. A cél, hogy ahol erre lehetőség van, akár 70 százalékban is kiváltsák a fosszilis energiát.
A következő években további mintegy 60-70 hektárnyi üvegház épülhet Magyarországon, amelyek elsősorban uborka, paprika és paradicsom termesztését szolgálják majd
- emelte ki az elnök.
Még több hazai termék kell a boltokba
A hagymaágazatban is olyan kiszolgálási szintet szeretnénk megvalósítani Magyarországon, amely lehetővé teszi, hogy az áruházláncokat hazai lila- és vöröshagymával lássuk el. Ennek érdekében elindítottuk a szükséges stratégiát, és egyre több termelő kezdi meg a hagymatermesztést. Célunk, hogy a hazai termékek aránya minél nagyobb mértékben érvényesüljön a boltokban.
Nagypéter Sándor elmondta azt is, hogy az ipari zöldségnövények, például a csemegekukorica és a zöldborsó esetében vegyesen alakult a szezon: a zöldborsó jól indult, kedvező hozamokat sikerült elérni, a csemegekukorica esetében azonban sajnálatos módon nagyon gyenge termésátlagokkal kellett számolni. A korábbi időszakhoz képest közel 1400 tonnával kevesebb termett.
Az ipari paradicsom helyzete szintén komoly problémát jelent. Míg korábban 220 hektáron termesztették, ez a terület mára 86 hektárra csökkent. Ennek egyik oka, hogy az uniós piacra egyre nagyobb mennyiségben érkezik import paradicsom, többek között Kínából. Ez nagy gondot okoz a hazai termelők számára, miközben az import jelentős része az olasz piacra kerül. A szakember egyben kiemelte: a harmadik országokból az Európai Unióba beáramló termékek aránya továbbra is nagy fejtörést okoz. Az EU-nak arra kell törekednie, hogy a saját mezőgazdasága és élelmiszeripara minél nagyobb mértékben képes legyen kielégíteni a belső piac igényeit.
Továbbra is gondot okoz az Árfigyelő és az árrésstop
A szélsőséges időjárás mellett az Árfigyelő és az árrésstop is nehezíti a termelők helyzetét. Az árrésstop kivezetése már miniszterelnöki szinten is napirendre került. A normál kereskedelmi folyamatokba történő beavatkozás közép- és hosszú távon jelentős piaci torzulásokat és zavarokat eredményezhet, amelyeknek végső soron a termelők lehetnek a vesztesei.
A piacon jelenleg is erős a verseny, ezért a szakember szerint már nincs szükség az árrésstopra. Az Árfigyelő szintén nehéz helyzetbe hozhatja a beszállítókat, mivel arra kényszeríti őket, hogy az egyes áruházláncokba azonos áron szállítsák be termékeiket, függetlenül az eltérő költségviszonyoktól.
A beszállítás költségei ugyanis lánconként eltérhetnek: különbözhet a logisztika, más csomagolási előírások vonatkozhatnak az egyes cégekre, és még az összecsukható műanyag rekeszek bérleti díja sem feltétlenül azonos. Emiatt előfordulhat, hogy valamelyik kiskereskedelmi láncba történő beszállítás már veszteségessé teszi a termelő tevékenységét.
Láthatóbbá válhatnak a magyar termelők?
Kérdés, hogy az árrésstop mikor és milyen feltételekkel szűnhet meg. Illetve ezzel együtt a zöldség-és gyümölcs áfájának 5 százalékra csökkentésére lenne szükség a jövő év első negyedévéig. Az áfacsökkentésnek ráadásul egy másik nagyon fontos hatása is van, mégpedig a gazdaság fehéredése. Ha tisztul a piac, akkor a kis és közepes gazdaságok könnyebben fennmaradnak, fejleszteni tudnak, így pedig nőhet a hazai termelés, és végső soron több magyar áru kerülhet a boltokba.
A kedvezményes áfa hosszabb távon hozzájárulhatna a szántóföldi zöldségtermesztés és bizonyos zöldségkultúrák hazai termelésének erősítéséhez is. Kiemelt jelentősége lehetne például a káposzta és a brokkoli támogatásának, illetve fejlesztésének. Ezeknél a kultúráknál ugyanis a hazai termelési adottságok és a rendelkezésre álló vízkészletek alapján reális lehet az önellátás növelése. Ez nemcsak a hazai fogyasztást segítené, hanem az élelmiszeripar és a közétkeztetés számára is szélesebb hazai alapanyag-kínálatot biztosít és a kiskereskedelmi üzletekben is hangsúlyosabb szerepet kapjanak. Ugyanakkor arra is nagyobb figyelmet kellene fordítani, hogy a magyar zöldségek a közétkeztetésben és a kiskereskedelmi üzletekben is hangsúlyosabb szerepet kapjanak. Ennek egyik lehetséges eszköze olyan különálló pultok kialakítása lehetne, ahol a magyar termékek jól láthatóan és egyértelműen megkülönböztethetők.
A termelők számára az is fontos lenne, hogy saját csomagolással jelenhessenek meg az üzletekben. Miközben a kiskereskedelmi láncok jellemzően egységes beszállítói csomagolást írnak elő, a termelők számára egyre lényegessé válik, hogy saját termékeiket és márkájukat is meg tudják különböztetni a piacon.