2019. október 19. szombat Nándor

Hírek - Növény

Itt az új közellenség! Mekkora kárt okozhat a tölgyerdők új károsítója?

Magyarország erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontokból is kiemelkedő jelentőségű tölgyerdeit egy újonnan behurcolt inváziós károsító, a tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) tömeges elszaporodása veszélyezteti. A faj által okozott kár felmérése és a védekezés módszereinek meghatározása érdekében a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének Erdővédelmi Osztálya az Agrárminisztérium közreműködésével rendkívüli felmérést végez az erdőgazdálkodók és az erdészeti szakirányítók körében. A NAIK felhívását szemléztük.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A magyar tölgyerdőket a sok egyéb károsító és káros környezeti hatás mellett immár egy új, az ország területére az elmúlt időszakban behurcolt inváziós rovarfaj, a tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) veszélyezteti, amely eredetileg az Egyesült Államok keleti partvidékén honos. Őshazájában nem tartják jelentős kártevő fajnak, vélhetőleg azért, mert ott vannak olyan természetes ellenségei, amelyek képesek szabályozni a tölgycsipkéspoloska populációit.

Európában 2000-ben észlelték először, Észak-Olaszországban, ahová valószínűsíthetően élő növényanyaggal került be. 2002-ben, rá két évre, Svájcban is megtalálták néhány példányát, de még ugyanebben az évben, Törökországban már nagyobb egyedszámban észlelték. Feltételezhetően a törökországi góc szolgált a rovar későbbi európai terjeszkedésének forrásaként. Nagyjából egy évtizednyi nyugalmi állapot után északi és északnyugat irányban is elkezdett elterjedni. 2012-ben és 2013-ban Közép- és Kelet-Európa több országában, így Magyarországon is felbukkant. Magyarországon 2013-ban a Szarvasi Arborétumban találták meg először a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet kutatói.

Mára elmondható, hogy a rovar Veszprém, Vas és Győr-Sopron-Moson megyék kivételével mindenütt megtelepedett. Az ország délkeleti, déli és keleti területein néhol kifejezetten tömegesen fordul elő.

A vizsgálatok eredménye alapján megállapítható, hogy a legtöbb eurázsiai tölgy alkalmas tápnövénye lehet a csipkéspoloskának, vagyis Európa-szerte mintegy 30 millió hektárnyi tölgyes kínálhat számára megfelelő táplálékforrást. A Magyarországon honos tölgyek mindegyike alkalmas tápnövénye a rovarnak, azaz mintegy 600 ezer hektárnyi olyan erdőterület van az országban, amelyre a csipkéspoloska potenciálisan veszélyt jelent. A magyarországi vizsgálati eredmények pedig sajnos arra utalnak, hogy az éghajlaton átlagosnak mondható telek nem okoznak jelentős mortalitást a telelő populációkban, azaz az országon belül az időjárási viszonyok nem fogják korlátozni a rovar további terjedését.

A tölgycsipkéspoloska tölgyekre és tölgyerdei ökoszisztémákra gyakorolt hatásai egyelőre még nem ismertek kellő mélységben. Az azonban megnehezíti a szakemberek dolgát, hogy erre vonatkozóan Észak-Amerikából sem kaphatnak túl sok információt, mert nincsenek a rovar élővilágra gyakorolt hatására vonatkozó érdemi kutatási eredmények. A tudósok a tölgy-csipkéspoloska hosszabb távú, tömeges jelenlétének alábbi következményeit valószínűsítik:

  • Mivel a szerb és magyar vizsgálatok alapján az erős fertőzés a fotoszintetikus aktivitást mintegy 60%-kal, a transpirációs aktivitást pedig több mint 20%-kal csökkenti, nagyon valószínű, hogy csökkenni fog a megtámadott tölgyek növedéke. Mivel a fertőzött levelek elszíneződése és elszáradása általában a nyár közepére következik be, valószínű, hogy a csökkenés a kései pásztában fog jelentkezni.
  • Tölgyeseink alaphelyzetben is kedvezőtlen egészségi állapotban vannak a különféle károsítók és környezeti hatások miatt. A tölgy-csipkéspoloska krónikus kártétele egészen biztosan jelentős mértékben hozzá fog járulni a további állományromláshoz.
  • A horvátországi megfigyelések szerint a több éven át erősen fertőzött fák kevesebb és kisebb makkot teremnek, ráadásul azok hamarabb is hullanak le, mivel a makk fejlődésének fő időszakára a tölgyek gyakran elveszítik asszimilációs képességük jelentős részét.
  • Hazai vizsgálatok előzetes eredményei szerint a tölgyspecialista rovarokra is jelentős hatást gyakorolhat a csipkéspoloska tömeges jelenléte. Abból kiindulva, hogy a nagy, összefüggő területeken akár már június végére elszíneződhetnek és elszáradhatnak a tölgylevelek, így azok a rovarok, amik a vegetációs időszak második felében fejlődnek, nem találnak megfelelő táplálékot a tölgyesekben. Magyarországon a tölgyeken legalább 650 rovarfaj él, közülük közel 300 tölgyspecialista. A rájuk gyakorolt negatív hatásokon keresztül a tölgy-csipkéspoloska tartós tömeges jelenléte a tölgyesek kiemelkedően magas diverzitását is negatívan befolyásolhatja.
  • A rovarokra gyakorolt negatív hatás közvetve a rovarfogyasztókat is sújtani fogja.

A tölgy-csipkéspoloska tényleges jelentőségének felméréséhez, illetve a szükséges védekezés meghatározásához alapvetően fontos információ az általa elözönlött erdőterület nagyságának ismerete.

Az Agrárminisztérium Erdészeti Főosztálya és az Erdészeti Tudományos Intézet ezért ezúton is felkéri az érintett erdőgazdálkodókat, hogy közvetlenül vagy az erdészeti szakirányítóikon keresztül jelezzék részükre, ha a bemutatott károsítóval vagy annak kártételével találkoztak az erdeikben.

A rovar és károsításának részletesebb leírása itt érhető el. A tájékoztatást az elérhető táblázat kitöltésével és annak az egf@am.gov.hu e-mail címre történő megküldésével 2019. szeptember 26-ig várják.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu