2020. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella

Hírek - Növény

Lássuk, mire költené a kormány a zöldbáróktól elvett milliárdokat!

A múlt héten, az új kenyér ünnepén többek között az aratás végét ünnepeltük. Sem a föld, sem a gazdák nem pihenhetnek hosszan, el kell vetni a következő év betevőjét. A kormány nemrég bejelentett döntésének értelmében a mezőgazdasági támogatási rendszer újjászervezésével elsősorban a munkaerő-igényes ágazatok fejlesztését kívánja előmozdítani, többek között, kiemelten a vetőmag-előállítást is. A döntés örvendetes. Magyarország hagyományosan kiváló adottságokkal rendelkezik a vetőmagtermesztésre, ami egyébként világszinten is az egyik legnagyobb innovációt generáló, illetve legnagyobb hozzáadott értéket képviselő szegmens a növénytermesztésen belül. Az európai vetőmag ipar az árbevételének 15 százalékát erre a célterületre fordítja. A hazai cégek mellett számos globális szinten is meghatározó vállalat hozta Magyarországra kutatási-fejlesztési tevékenységét, és általánossá vált, hogy a nálunk, vagy a hasonló klimatikus viszonyokkal rendelkező országokban forgalmazott vetőmagokat hazai nemesítő műhelyekben fejlesztik ki. Cikkünkben közelebbről is megvizsgáltuk, mi zajlik a kormány kiemelt figyelmét élvező ágazatban.
 
 

Nagyszabású átcsoportosítás?

Magyarországon országszerte átlagosan 110 ezer hektáron állítanak elő vetőmagot, legnagyobb mennyiségben kukoricát, őszi búzát, őszi és tavaszi árpát és napraforgót.A kukorica vetőmag iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet. Kukorica vetőmagot évről évre változó nagyságú területen, de rendszerint 20-30 ezer hektáron termesztenek, a változékonyság okai leginkább a szélsőséges időjárási körülményekből, ill. az Európa-szerte esetlegesen felhalmozódó készletekből eredeztethetőek. A fémzárolt vetőmagtételek mennyisége rendszerint 80-90 ezer tonna körül alakul, a szaporító területeken előállított fajták száma pedig meghaladja a 300-400-at is, mely a többi növény fajtaszámához képest rendkívül magasnak mondható. Legstabilabb felvevőpiacunk hosszú ideje Franciaország, de az utóbbi években Ukrajnából és Oroszországból is fokozódott az érdeklődés az exportra szánt kukorica vetőmagkészleteink iránt - tudtuk meg Ruthner Szabolcstól, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatójától. A hónap elején elfogadott orosz elnöki határozat értelmében az embargó – többek között – nem érinti a vetőmagok kivitelét.


Kalászos gabonáink

A szántóföldi növénytermesztési támogatások sajnos nem kapcsolódnak fémzárolt vetőmag-használati kötelezettséghez, és megszűntek a minősítési díjak megfizetésével járó költségek részben való visszaigényelhetőségének lehetőségei is. Ezek a kedvezőtlen körülmények, továbbá az egyes fajtákhoz kötött nyomon követési hiányok az EU csatlakozás óta eltelt évtizedben a kalászos gabonák, különösképp az őszi búza és az őszi tritikálé esetében a vetőmag-szaporító területek csökkenéséhez vezettek. Ennek fényében nem meglepő, hogy valamennyi főbb szántóföldi növénykultúra közül itt a legalacsonyabb a fémzárolt vetőmaghasználat Magyarországon, az idei évre előre jelzett 90 ezer tonna alig 30 százalékos felújításra ad majd lehetőséget, amely lényegesen elmarad a szakmai minimumot jelentő 40 százaléktól. A rendelkezésre álló készletek - a korábbi évek kritikusan alacsony felújítási szintjéből kiindulva - kielégítik a várható igényeket, de a felújítási szándék növekedése esetén váratlan helyzet, akár térségi hiányok is előállhatnak. A nyáron lehullott rengeteg csapadék (csak júliusban, átlagosan 120 mm eső esett, ami duplája az ilyenkor szokásosnak) következtében meglehetősen változatos képet ad a betakarított búza vetőmagok minősége is, hovatovább a gombafertőzöttség mellett a kései betakarítású termények esetében csíraproblémákkal kell számolniuk a nem ellenőrzött árugabona visszavetésének gondolatával játszadozó termelőknek. A leginkább érintett a területeken fájó terméskiesést írhatunk az idei pocokgradáció számlájára is.

Legfontosabb olajnövényünk, a napraforgó

A hazai napraforgóvetőmag-szaporító terület nagysága évről évre, rendszerint 5 ezer hektár körül alakul, és bizakodásra adhat okot, hogy a megtermelt fémzárolt mennyiség az utóbbi években a korábbi 3-4 ezer tonnáról majd duplájára, 5-7 ezer tonnára emelkedett. Habár a hazai napraforgó vetőmag-előállítás csupán 3 százalékát teszi ki az összes szaporító területnek, további jelentős mennyiségű tétel kerül hozzánk külföldről további feldolgozásra, így az itthon zárolt mennyiségnek végső soron 80-90 százaléka, akár 7,6 ezer tonna napraforgó-vetőmag is elhagyhatja az országot. Az export árbevétele 2010-ben meghaladta a 6 milliárd forintot, célpiacaink közül kiemelkedik Oroszország és Ukrajna, de egyes piaci szereplők kifejezetten a kontinens keleti-délkeleti régiójának (Szlovákia, Románia, Horvátország, Bulgária és Szerbia) ellátására rendezkedtek be.


Elengedhetetlen a kutatás-fejlesztés

A növénynemesítés, ill. a vetőmagágazat kutatás-intenzív, innovatív ágazat, melyben kizárólag a folyamatos megújulásra való képesség biztosítja a cégek prosperitását, versenyképességét. Ruthner Szabolcs elmondása alapján így a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatottak aránya igen magas és az európai vetőmag ipar az árbevételének 15 százalékát erre a célterületre fordítja. A hazai cégek mellett több nemzetközi cég a vetőmag-értékesítés mellett hazánkba hozta tevékenységének ezen részét, és általánossá vált, hogy a nálunk, vagy a hasonló klimatikus viszonyokkal rendelkező környező országokban forgalmazott vetőmagokat hazai nemesítő műhelyekben fejlesztik ki. A környezeti feltételek és a fogyasztói igények változásához a szektornak folyamatosan alkalmazkodnia kell rezisztens, nagy termőképességű és jó beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező fajták előállításával.

Hazai előállítók

Czigány Tibor, a Syngenta Seeds Vetőmag Termelő és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy napraforgó és kukorica kultúrnövények tekintetében minden szakember bizakodva tekint az idei esztendőre, hiszen a sok csapadék kedvez a növények kifejlődésének, az állományok magasabbak, zöldebbek, mint általában. A jó terméskilátások ugyanakkor letörik a terményárakat, a deszikkálás, szárítás során pedig megnövekedett költségekkel kell idén számolnunk. A nedves környezetben gyorsan terjedő gombafertőzések, tányérbetegségek kezelésére is nagyobb hangsúlyt kell most fordítani, a növényvédőszer gyártók ilyenkor rengeteg gombaölő szert adnak el. A hetekben zajló repce vetőmag-szezonjára hatással van a betiltott neonikotinoidos csávázás. Így a várhatóan jelentkező rovarkárok ellen védekezésképp megnövelt rovarölőszer kivitel és az új fajtákkal realizálható esetlegesen kisebb terméshozam megnövelheti a kockázatát a repcetermesztés sikerességének.

 

 

A KWS Magyarország Kft. - mintegy 20 százalékos piaci részesedésével - a teljes hazai őszi káposztarepce vetőmag forgalmazásban a stabilnak mondható második helyet foglal el. Magyarországon elsőként vezették be a WRD (szélessortávú) vetéstechnológiát, és az erre a technológiára kifejlesztett hibridjeikkel számottevő termésátlag növekedést tudtak elérni, mindezt csökkentett vetőmag felhasználás mellett. Pallós Mihály, a cég ügyvezető igazgatója szintén ígéretesnek nevezte az idei kilátásokat, habár az elhúzódó termésérlelés kiteheti a kora őszi fagyoknak a most még szépen díszlő, de kései érésű, kukorica vetőmag előállításra kifejlesztett fajtákat. Megtudtuk azt is, hogy napraforgó esetében a következő években várhatóan némi visszarendeződés indulhat majd meg a hagyományos fajták kisebb mértékű térnyerésével a most még szinte egyeduralkodó „Clearfield” technológiával szemben.

 

Tisztul a feketepiac

A tapasztalatok szerint szerencsére egyre kevesebb bejelentés érkezik hamisított vetőmagokról, valamint a VSZT értesülései szerint a nagy mennyiségben, szervezett módon történő értékesítésük szerencsére teljesen visszaszorult. A Terméktanács három egymást követő évben folyamatos kampányt folytatott a hamis hibrid napraforgó és kukorica vetőmag-felhasználás ellen. 2011-től a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) kezdeményezésére a növényvédőszer-gyártó cégeket tömörítő szervezettel közösen kampányolnak a hamisítványok visszaszorítása érdekében, továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve közös programot indítottak a vetőgépek deflektorral történő – egyébiránt kötelező – felszerelésére is.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu