Első alkalommal találtak bizonyítékot arra, hogy a GMO káros!

agrarszektor.hu
Első alkalommal találtak a szélesebb közvélemény által is elfogadott bizonyítékot a génmódosított növények káros hatására. A veszélyes toxint termelő Bt-kukoricák pollenje okozhatja ugyanis a pompás királylepkék lárváinak tömeges pusztulását Amerikában. Az eredmény azonban - ahogy az lenni szokott - most sem teljesen egyértelmű. Az ellentábor képviselői szerint a természetben ugyanis sohasem fordul elő olyan nagy dózisban a mérgező pollen, mint a laborkísérletek során. Íme, egy újabb adalék a GMO-rejtélyhez.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Amerikai kutatók már másfél évtizede felfigyeltek arra, hogy a pompás királylepke lárvái súlyos károsodást szenvedtek, sőt tömeges pusztulásnak indultak a génmódosított Bt-kukoricák pollenjének elfogyasztása után. A jellegzetes narancs-fekete mintázatú pillangók ikonikus állatoknak számítanak az Egyesült Államokban, így a közvélemény is felfigyelt az esetekre. A szélesebb nyilvánosság most első alkalommal kezdi megérteni, hogy a GM-növények milyen módon jelentenek jelentős kockázatot az élő szervezetek számára.

Mi tud a Bt-kukorica?
Az úgynevezett Bt-kukoricát a kukoricamoly, illetve kukoricabogár elleni fokozott ellenállóság jellemzi. A hibridet génmódosítással hozták létre, így olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely egy baktérium, a Bacillus thuringiensis (Bt) által előállított fehérje toxikus hatásához hasonló. A növény egy BT-toxin nevű, rovarölő hatású mérget termel, ezzel védi meg magát a kártevőktől. Sajnos néhány év elteltével a kukoricabogár azonban máris rezisztenssé vált vele szemben, miközben a királylepkére igencsak hátrányosan hat.

Egy két évig tartó kutatás során Bt- és nem Bt-kukoricákat vizsgáltak rovarkárok szempontjából. A tesztek drámai eredményt hoztak, hiszen az első évben a haszonnövények 25 százaléka, a másodikban pedig 46 százaléka vált kukoricamoly-fertőzötté, de csak a nem Bt-kukoricák esetében.

A génmódosított változatokon lényegében egyetlen kártevőt sem találtak.

Ezután végezték el azt a kísérletet, amelyben a királylepkék lárvájának kedvenc csemegéjét, a selyemkórót szennyezték be a Bt-kukorica pollenjével. A próba indokolt volt, ez a mézelő növény ugyanis gyakran fordul elő kukoricatáblák közelében. A pollenszennyezés következtében jelentős populációcsökkenésre figyeltek fel a királylepke esetében, amely petéit a selyemkóróra rakja, illetve később a hernyói is azzal táplálkoznak.

A Nagy-tavak környékén élő pompás királylepke jól ismert faj az Egyesült Államokban. Vándorló életmódot folytat, minden ősszel útra kél, hogy a hideg telet Mexikó középső részén töltse el. Nagyjából 200 millió egyed vág neki az akár 3000 kilométeres távolságnak, és mivel az életciklusuk csupán néhány hónap, valójában a sokadik generációik érik a déli területeket.

A GMO-kérdés persze megosztó, sok a pro és a kontra, természetesen vannak ellenvélemények ebben a témában is. Vannak szakemberek, akik egyáltalán nem tartják megalapozottnak a Bt-kukoricák káros pollenjeivel kapcsolatos eredményeket. Az ellenvéleményt képviselők szerint a kísérlet során alkalmazott pollenek természetes körülmények közt sohasem kerülhettek volna olyan nagy mennyiségben a selyemkóróra. Legfeljebb a leveleire, ahonnan általában gyorsan elfújja a szél, vagy lemossa az eső. Egy - a valós körülményeket jobban imitáló - teszt alkalmával a lepkelárvák túlélési rátája 80-93 százalék közé esett, vagyis nem mutatott komolyabb eltérést a nem Bt-kukoricáknál tapasztaltakhoz képest.

A génmódosítást pártolók azt is érvként hozzák fel, hogy a gazdálkodók általában kiirtják az általuk gyomnövénynek tartott selyemkórót a kukorica közül, vagyis a királylepkék ott nem találnak táplálékot maguknak. Sokkal inkább az utak mentén, ahol a mézelő növény háborítatlanul teremhet, így az autóforgalom nagyobb veszélyt jelent a pillangókra, mint a GM-kukoricák. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy 2015-2016 folyamán a Mexikóban áttelelő királylepkék száma megháromszorozódott.

Az állati takarmányozásban jelenleg pótolhatatlannak tűnik a génmódosított növények (elsősorban a kukorica és a szója) használata. A gyártók eddig nem is törekedtek komolyabban ezek kiváltására, hiszen nem születtek egyértelmű bizonyítékok a GMO egészségre káros hatásáról. A királylepkékkel kapcsolatos kísérlet tehát -ha nem is prdöntő bizonyíték -, bizonyos értelemben áttörést jelent, és minél több hasonló eredmény kerül nyilvánosságra, valószínűleg annál többen fognak csatlakozni a GMO-mentsséget hirdető országok egyelőre nem túl népes táborához.

NEKED AJÁNLJUK
Most dől el, mi GMO és mi nem az
Fenntarthatóság

Most dől el, mi GMO és mi nem az

Az EU-ban zajló vita az új géntechnológiák használatáról nyáron tovább folytatódott a Bizottság új tervezetével.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 29. 06:03