2017. július 26. szerda Anna, Anikó

Hírek - Növénytermesztés

Nagy meglepetés, hogy alig bírságolnak vízszennyezés miatt

Nem lehet teljes pontossággal tudni, mekkora pénzbírságot kaptak Magyarországon a gazdálkodók amiatt, hogy nem tartották be a vizek nitrátszennyezését tiltó szabályozást. A ténylegesen kiszabott bírság ugyanakkor nem lehet sok, mivel az elérhető adatok szerint 2008 óta összesen mintegy 17 millió forintos büntetést állapítottak meg. A gazdálkodók viszont jórészt teljesíthetetlennek ítélik az előírásokat, ezért a Földművelésügyi Minisztérium is a jelenlegi szabályok enyhítését tartaná indokoltnak. A módosításhoz szükséges szakmai-kutatási háttérkísérletek már megkezdődtek, de rövidtávon szabályozási változtatásokra nem lehet számítani.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Visszamenőlegesen nincs mód leválogatni teljes mértékben, mennyi büntetést kaptak a termelők Magyarországon amiatt, hogy nem tartották be a felszíni és felszín alatti vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezését tiltó szabályozást – közölte az agrárszektor.hu-val a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A gondot a Nébih tájékoztatása szerint az okozza, hogy időközben megváltoztak az informatikai rendszerek, és ezért nincs lehetőség az adatok teljes körű visszamenőleges „leválogatására”.

Melyek a legfontosabb inputpiaci trendek a világon és Magyarországon? Mi várható idén a műtrágyapiacon? E témákról is szó lesz az Agrárium 2017 Konferencián március 8-án Kecskeméten.

Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.


A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megakadályozására az unió úgynevezett Nitrát Irányelvet dolgozott ki. Ennek alapján a tagországoknak ki kellett alakítaniuk saját szabályozásukat, amelyet Magyarországon a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat fog össze. A nitrátérzékeny területekre vonatkozó szabályozás nálunk 2001-ben lépett életbe az uniós csatlakozási felkészülés részeként. 2013. szeptember 1-től a nitrátérzékeny területek köre jelentősen bővült, és az ország mezőgazdasági területeinek csaknem 70 százalékát e kategóriába sorolták.


A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásainak betartását a termőföldeken a talajvédelmi hatóság, állattartó telepeken a vízügyi hatóság ellenőrzi. A Nébih kimutatásai szerint különböző hiányosságok miatt 2008 óta összesen mintegy 17 millió forint nitrátszennyezési és adatszolgáltatási bírságot szabtak ki, a 2008 előtti adatok viszont nincsenek meg összesített formában.

A legfrissebb, 2016-os ellenőrzési eredmények néhány hét múlva lesznek elérhetők, de a legutolsó teljes összesítést tartalmazó, 2015-ös statisztika most is rendelkezésre áll. Eszerint két éve 535 ellenőrzést végeztek a hatósági felügyelők, a kirótt pénzbírság teljes összege pedig mintegy 3 millió forintot tett ki. A befizetett büntetések a költségvetésbe folynak be, így ott is használják fel azokat.


A tapasztalatok szerint a leggyakoribb hibák a talajvizsgálat hiányára és a táblaszéli ideiglenes trágyatárolás szabályainak be nem tartására vezethetők vissza. A talajvédelmi hatóság az előírások megsértésekor első lépésben kötelezi a gazdálkodót a szabálysértő tevékenység megszüntetésére. Ilyen kötelezést 62 esetben adtak ki 2015-ben. Súlyosabb esetben nitrátszennyezési bírságot szabhat ki, amelynek összege (az előírás megszegésének mértékétől függően) 50 ezertől 500 ezer Ft-ig terjedhet, erre tavalyelőtt 37 esetben került sor.

Az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén is eljár a talajvédelmi hatóság. Első esetben felszólítja a gazdálkodót a teljesítésre: 2015-ben 411 ilyet küldtek ki. Súlyosabb esetben itt is bírságot szabnak ki, amelynek mértéke 10 ezertől 100 ezer forintig terjedhet. Tavalyelőtt 21 gazdálkodónak kellett ilyen okból büntetést fizetnie.


A talajvédelmi hatóság ellenőrzési eredményei azt mutatják, hogy a gazdálkodók több mint 90 százaléka megfelelt az előírásoknak, vagyis a jogszabályi nehézségek ellenére is teljesítette a követelményeket. A korábbi nyilatkozatok szerint viszont a termelők jelentős része az előírásokat betarthatatlannak vagy jelentős versenyhátrányt okozónak ítéli, ezért a szabályozás könnyítését sürgeti.

Enyhítésre ugyanakkor – ahogy az agrárszektor.hu erről már beszámolt – egyelőre nem lehet számítani, ahhoz ugyanis előbb Brüsszel számára tudományos kutatási eredményekkel kell bizonyítani, hogy a tervezett intézkedések nem okoznának a vizekben nitrátszennyezést, illetve alkalmasak a vízszennyezések megelőzésére. Bár már folyamatban vannak az ilyen irányú kutatások, a Földművelésügyi Minisztérium rövid távon nem tartja lehetségesnek a könnyítést. Ennek oka egyszerű: még a 2012–2015-ös évekre vonatkozó jelentés is azt állapította meg, hogy összességében a vizek minősége az országos átlagot tekintve érdemben nem változott. Ezért pillanatnyilag nem realitás sem a nitrátérzékeny területek kiterjedésével, sem a cselekvési program intézkedéseivel kapcsolatos felülvizsgálat napirendre tűzése.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu