2021. április 10. szombat Zsolt

Hírek - Piac

Hazai lehetőségek megújuló energiák hasznosítására

A földgáz kiváltásának lehetőségeit: a biomassza, a nap, a szél és a víz, valamint a földhő alkalmazásának módozatait veszi számba a Magyar Tudományos Akadémia Megújuló energiák hasznosítása című kötete.
 
 

Az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjai egyikéhez, az energiastratégiához kapcsolódó kiadvány a megújuló energia hasznosításának tervezéséhez, a támogatások és a fejlesztés irányainak meghatározásához nyújt támpontot – olvasható az MTA honlapján.

Magyarország vállalása, hogy a felhasznált energián belül a megújulók aránya 2020-ra eléri a 13 százalékot, ez pedig akkor lehetséges, ha a teljes magyar energiaszektor minden fejlesztése ezt a célt szolgálja - indokolta a tájékoztatón Büki Gergely, a kötet összeállítója, hogy miért foglalkoztak az energiastratégia készítői ilyen részletesen és egy külön kötet keretében a megújuló energiákkal.

Az MTA doktora hozzátette: Magyarországon jelenleg a földgázfelhasználás túlságosan nagy arányt képvisel az úgynevezett primerenergia-felhasználáson belül - amelybe beletartozik még a kőolaj, a szén és az atom energiájának hasznosítása – mintegy 42 százalékot tesz ki.

Torz támogatási rendszer

Az Európai Unióban a megújuló energiák felhasználásának aránya 2008-ban 8,23 százalék volt, Magyarországon ez az érték 6,18 százalékot tett ki, azonban 2020-ig 13 százalékra kell feltornásznunk ezt az arányt.

A kötetből kiderül, hogy a megújuló energiaforrások közül a biomassza felhasználása a legelterjedtebb mind az unió tagállamaiban, mind Magyarországon, míg a napenergia-hasznosítás szinte mindenhol elenyésző.

Egyes energiaforrások azonban más-más energiaigények ellátására alkalmasak. A tapasztalatok alapján a víz- és a szélenergia kizárólag villamosenergia-ellátásra szolgálhat, a napenergia és a geotermikus energia elsősorban a hő ellátásban hasznosítható. A biomasszánál ez a kérdés még nyitott - állapítják meg a Megújuló energiák hasznosítása című kötet szerzői.

Az MTA Energiastratégiai Munkacsoportjának tagjai szerint Magyarországon torz és néhol túlzott mértékű a megújuló energiák hasznosításának jelenlegi támogatási rendszere. Indokolatlannak tartják a biomassza alapú közvetlen villamosenergia-termelés támogatását, úgy vélik, hogy azokat inkább a hatékonynak bizonyult biomassza-bázisú hőtermelésre kellene biztosítani. Nem javasolják emellett a földhőből származó villamosenergia termelését és támogatását sem.

A tanulmány készítői a kötelező átvételi tarifák jelenlegi rendszere helyett új támogatási rendszer bevezetését szorgalmazzák: az energiamegtakarítást és az ezt előidézőket (pl. a hőfogyasztókat, és nem a villamos lobbyt) kell támogatni fejlesztési költségekkel.

Az öt hazai forrás

A hazai energiaellátás rendszerében a megújuló energia felhasználásának öt forrásával lehet és kell számolni: ezek a biomassza, a földhő, a nap, a szél és a víz – olvasható a kiadványban.

A legnagyobb részarányt a biomassza, azaz a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból származó hulladékok, valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebomló része jelenti. A tanulmány szerzőinek meggyőződése, hogy a biomasszát elsősorban közvetlen hőellátásra és kapcsolt energiatermelésre célszerű hasznosítani. A biomassza közvetlen villamosenergia-termelésre történő hasznosításának azonban rosszak az átlagos energetikai mutatói. A biomasszát elsősorban távhőellátásra, konkrétabban falufűtésre érdemes fordítani, és ide tartozik a családi házak egyedi fűtése is, ám ez utóbbi az előbbieknél gazdaságtalanabb.

A dokumentum készítői rámutatnak, hogy a családi házak fűtése biomasszával mindenekelőtt a fűtőanyag-termelők érdeke. A távfűtésben történő alkalmazás pedig elképzelhetetlen az állami beavatkozás nélkül. Magyarországon a falufűtés első példája a Vas megyei Pornóapáti, ahol 2005-ben építették ki a rendszert. A szomszédos Ausztriában azonban 2007-ben is már mintegy 800 falufűtő-rendszer működött. Egyes biomassza típusoknál - trágya, lágyszárú növények, szennyvíziszap, települési hulladék - a tüzelési technikákkal szemben célszerűbb átállni a biogáztermelésre, amely a vidékfejlesztésnek is fontos eszköze lehet.

Az MTA Energiastratégiai Munkabizottságának tagjai úgy vélik, hogy a biogáz, amely mind a távhő- mind a gázellátásban hasznosítható- a jelenlegi földgázfogyasztás akár 11 százalékát kiválthatná. Magyarországon jelenleg 10 mezőgazdasági kis biogázerőmű üzemel, 5 indulás előtt áll, további 20 pedig épül.

Magyarországot nemzetközi összehasonlításban „nagyhatalomként" szokták emlegetni geotermikusenergia-vagyonunkat látva. A földhő villamos energia előállítására vagy hőtermelésre is felfogható, ám a tanulmány készítői az előbbit nem javasolják a földgáz kiváltására. A dokumentumból ugyanakkor kiderül, hogy a termálvizeink hőjének közvetlen energetikai hasznosítása határozottan előnyös minden más hőtermeléssel összehasonlítva, ezért a szakértők intenzív fejlesztést látnak szükségesnek a közvetlen hőellátás növelése érdekében. Az eddigi tervek 2020-ra megdupláznák a hasznosítás jelenlegi arányát, a tanulmány készítői azonban indokoltnak tartják még ezen célok túlszárnyalását is, és annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a földhő hasznosítása állami szerepvállalást igényel.

Olyan stratégiai vizsgálatok szükségesek, amelyek figyelembe veszik az épületek hőellátása mellett a gyógyászati és turisztikai felhasználást is. A vízbázisok készleteivel való gazdálkodás szintén állami feladat, és ez egy vízügyi és földtani adatbázis létrehozását indokolja.

A napenergia felhasználása jelenleg a legkisebb arányú a megújuló energiaforrások között, és 2020-ig nem is várható olyan arány, amely érdemben befolyásolná a földgázkiváltást- állapítják meg a tanulmány szerzői. A napenergia legjobb alkalmazási lehetősége az időszakosan üzemeltetett létesítmények, például a kempingek, panziók, nyaralók energiaszükségleteinek kielégítése. Meleg víz előállítására 90 százalékos hatásfokkal hasznosítható, éves átlagban azonban a hatásfok 30-50 százalékos. A tanulmány szerint az úgynevezett fotovillamos napelemek az elkövetkező időszakban még nem válnak a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztésének számításba vehető részévé, kialakításuk elsősorban az autonóm áramforrások szempontjából szükséges és lehetséges. A hőellátásban azonban indokolt növelni a napelemek szerepét, mert a nyári melegvíz-ellátásban számottevő földgáz-megtakarítást eredményezhet.

A szerzők kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a szélenergia-hasznosítás vizsgálatának, mert még a hozzáértők körében is komoly viták vannak a szélerőművek gazdaságosságáról. A tanulmány készítői szerint ugyanígy nem egyértelmű az állami támogatás indokoltsága sem: a szélerőművek létesítésének csekély szerepe van a munkahelyteremtésben, és megoszlanak a vélemények a megtakarított szén-dioxid mennyiségéről is.

Mérlegelni kell ugyanakkor azt is - hívják fel a figyelmet a szakértők -, hogy a közeli jövőben a megújuló energiaforrások közül a villamosenergia-termelésben kulcsszerepet játszhat a szélenergia, mert a vízerőművek építését még mindig akadályozza a bős-nagymarosi vízlépcső kudarca. A dokumentum készítői hangsúlyozzák, hogy Magyarországon a villamosenergia-termelésre a vízerőművek lennének a legalkalmasabbak. A szélerőművek energiatermelése nem egyenletes, így alkalmazásukkal párhuzamosan szivattyús tározós erőművek létesítése is szükségessé válhat. A tanulmány készítői szerint a szélerőművek jelenleginél nagyobb központi támogatását az indokolná, ha az hazai gyártást és munkahelyteremtést eredményezne.

A megújuló energiaforrások közül a vízenergiát sem lehet figyelmen kívül hagyni. Habár a bős-nagymarosi kudarc a hazai vízenergia hasznosítással kapcsolatos nagyszabású tervekre rányomta bélyegét, más lehetőségek is kínálkoznak számos előnyt nyújtva. A tanulmányában említésre kerül, hogy a Dunán Adonynál és Fajsznál is szóba jöhet egy-egy erőmű építése. A folyó az erőművek által hajózhatóbbá válna, a vízlépcsők segítenék a Dunai Hőerőmű, valamint fedeznék a Paksi Atomerőmű bővítésének többletigényét hűtési célú frissvízből, javítanák az árvízvédelem hatékonyságát és olcsóbbá tennék a hidak építését.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Agrár Klub

    Óriási pénzeső jön a magyar agráriumban - Mi vár a gazdákra 2021-től?

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu