2020. április 2. csütörtök Áron

Hírek - Piac

Magyar agrártermékek, amelyek piacát megrengetheti a koronavírus

A vámháború után most a koronavírus szolgál egy újabb fontos tanulsággal: nagyon kockázatos a túl egysíkú, pár célpiacnak kiszolgáltatott kereskedelem. A koronavírus gyorsabban lezárhatja a határokat, mint azt gondolnánk. Most a NAIK AKI segítségével sorra vesszük, melyek azok az agrártermékek, amelyek eladhatósága mindössze egy-két piac vásárlóerején és egészségén múlik.
 
 

Múlt heti cikkünkben arról szóltunk, hogy a mezőgazdasági termelés fontos inputanyagai javarészt Kínából származnak, és az olasz kikötőkön át veszik útjukat Magyarország felé. Csak futólag érintettük azt a kérdést, hogy magyar agrártermékek sokasága pedig fordított irányban mozogna, éppen Olaszország felé, ahol már településeket zártak le a koronavírus miatt. A kór már ott van Németországban, Franciaországban, Spanyolroszágban, Ausztriában, Romániában és Horvátországban is. Eddig 19 európai országban mutatták ki a jelenlétét.

Pedig már éppen elég volt az a hatás is, amit a vírus úgy általában a világgazdaságra gyakorolt. Németország a világ negyedik legnagyobb gazdasága, erősen exportfüggő, de már tavaly is csak egy hajszálnyival úszta meg a recessziót. Mivel kiemelt exportpiacunk, nekünk sem jó, ha válságba kerül. A német kormány most egy sor intézkedéssel készül a vészhelyzetre, amiben adócsekkentéstől kezdve a költségelszámolás átlakításán át a vírus károsultjainak címzett alap létrehozása is szerepel. A vírus tisztítótüze ennek ellenére alapos lesz, és át fogja rajzolni a kereskedelmi csatornákat, éppen úgy, ahogy azt a vámháború során is láttuk.

Most kiderül, hogy a beszerzési és értékesítési csatornáink mennyire kitettek egyetlen piac kénye-kedvének. A NAIK AKI segítségével sorra vesszük, hogy a magyar agrárium mely szegmenseiben túl nagy az exportkitettségünk. Kockázatosnak tekintettük azokat a piacokat, amelyek az adott termékből az exportunk több mint harmadát vették fel 2018-ban (euróban számítva), extrém kockázatosnak pedig azokat, ahol a kitettségünk meghaladja az 50 százalékot.

Mint látjuk, három legfontosabb piacunk Németország, Olaszország és Románia, mindhárommal szemben három-három termékből is extrém kitettek vagyunk. Látszólag a legerősebb a függésünk a keleti szomszédunktól az élő sertés és a sertéshús piacán, de ebben olyan "egyszeri hatások" is szerepet játszanak, mint az ottani afrikai sertéspestis. Az Olaszországba irányuló báránykivitel arányaiban lassú csökkenést mutat (nyugati irányba fordult a kereskedelem), de valljuk be, nagyon érzékenyen érintené a magyar juhászokat, ha a piac 70 százaléka egyik pillanatról a másikra kiesne. Németország egy tucatnyi termékből dominálja a magyar agrárexportot, ha ott eszkalálódik a járvány, és megáll a fuvarozás, az mérhetetlen károkkal járna ránk nézve.

A listát átböngészve feltűnhet, hogy egyes termékek feldolgozására a körülöttünk fekvő országok specializálódtak, de még a pulykatojások keltetését is a sógorokra bízzuk. Más áruféleségekből pedig képesek vagyunk prémium késztermékekkel lehengerelni egy piacot, ilyen a liba- és kacsamáj vagy a csiperkegomba. Akkor van baj, ha szinte egyetlen vásárlótól függünk. Kérdés az is, hogy a Brexit után mennyi áru juthat el majd Nagy-Britanniába a magyar csemegekukoricából (korábban az exportérték 43 százalékát adta ez a piac), és milyen feltételekkel találunk majd a visszamaradó árufeleslegre új vevőt. És ez a kérdés minden egyes esetben fel fog merülni, ha a koronavírus megbénítja az adott termék exportpiacát.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu