Nem a hazai kereslet-kínálat, a termelés színvonala határozza meg a gabonaárakat, hanem vagy részben az észak-amerikai tőzsdei jegyzések, vagy a párizsi tőzsde, a Matif árai - mondta az InfoRádiónak Raskó György agrárközgazdász. A sertéshús esetében pedig az észak-német, a baromfinál a francia felvásárlási, illetve piaci árak befolyásolják, hogy a magyar termelő mennyit kap valamelyik feldolgozótól vagy kereskedőtől. 

- mondta Raskó György.

A kertészeti termékeknél - különösen a koronavírus-járvány miatti tavaszi szállítási nehézségek nyomán - a hazai termelés azért döntő befolyással volt a hazai zöldség- és gyümölcsárakra.

- tette hozzá Raskó.

Az agrárközgazdász szerint már közel vagyunk az áremelkedési hullám tetőzéséhez. Mint mondta, a magyarországi zöldség- és gyümölcsárak elérték az euróban számított európai átlagárakat, ma Németországban vagy Olaszországban semmivel sem drágábbak ezek a termékek.

- mondta Raskó György. Hozzátette: jelenleg épp stabilizálódik az árfolyam, ezért egyelőre nem kell emiatt jelentős drágulásra számítani. Szavai szerint abban is lehet bízni, hogy ha nagyon jó gyümölcstermés lesz az ősszel, akkor ezek az árak nem fognak tovább emelkedni.

- mondta Raskó György. Magyarországon négy év alatt megduplázódott a napszám összege, messze az átlagos bérszínvonal-emelkedés felett drágult a idénymunka. 

- tette hozzá az agrárközgazdász. Vagyis drága marad a gyümölcs, akkor is, ha sok terem belőle. 

Leszögezte azt is, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának jelentős csökkenése igenis járt kiskereskedemiár-csökkentő hatással. Az, hogy később nomimálisan újra emelkedni kezdtek, és mára meghaladják az eredeti szintet is, elsősorban az EU egységes piacának hatása, amelyen akadálytalanul mozoghat 27 ország valamennyi áruja. Mivel a hazai árakat a nyugat-európai euróban megszabott árak dominálják, így az árfolyamgyengülés - vagyis a forint értékvesztése - miatt a forintban kimutatott árak nominálisan emelkednek - tette hozzá Raskó György.