AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
A magyar agrárium haszonélvezője az uniós tagságnak, az EU többéves költségvetésében Magyarország nettó kedvezményezetti státuszt élvez, amelyből az agrárium is nagymértékben részesedik - értékelte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI megkeresésére Magyarország uniós tagságának elmúlt egy évtizedét.
Hozzátették, az ország dobogós helyezést ért el a befizetések, illetve a kapott támogatások szaldójának egyenlegét nézve. A 2004-2013 közötti időszakban összesen 4827 milliárd forint támogatást fizettek ki az ágazatban, a csaknem 10 éves periódusban a források 70 százaléka származott uniós forrásból. A 2014-2020-as időszakban pedig a nettó egyenleg e területen 25 milliárd euró lesz - folyó áron mintegy 7500 milliárd forint -, ami csaknem négyszerese az ország által befizetett összegnek.
Az uniós tagság első évtizedében jelentősen nőtt az ágazat termelése és jövedelmezősége is Magyarországon. Az Eurostat adatai szerint a magyar mezőgazdaság kibocsátása az EU átlagnál 2 százalékponttal gyorsabban növekedett 2004 és 2013 között. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdaság hozzáadott értéke 67 százalékkal, a nettó vállalkozói jövedelem - részben a támogatások nagymértékű növekedésének köszönhetően - 128 százalékkal bővült. Ennek következtében az ágazat termelési érték arányos jövedelmezősége háromszorosára, tőkearányos nyeresége pedig kétszeresére emelkedett.
Ebben az időszakban a mezőgazdaság szerkezete is átalakult, felborult a növénytermesztés és az állattenyésztés korábbi évekre jellemző egyensúlya, a növénytermesztés részesedése az utóbbi években közel kétharmad volt. Ez szakértők szerint csak részben tudható be az uniós támogatásoknak, legalább olyan fontos tényező a piacnyitás következtében felerősödő verseny, amely nehéz helyzet elé állította a technológiai lemaradással és jövedelmezőségi problémákkal küzdő magyar állattenyésztőket.
Az uniós csatlakozás eredményeként a magyar agrárium számára tekintélyes költségvetési transzfer lehetősége nyílt meg, a közösségi források megnövelték az ágazati költségvetés mozgásterét. Stabilizálódott a gazdák jövedelemtermelő képessége, és nőtt az ágazat a versenyképessége, hatékonysága.
Az agrártámogatások jelentősen hozzájárultak ahhoz is, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt években a rendszerváltás óta a legstabilabb pénzügyi mutatókat produkálta. Példaként hozta a VM: a mezőgazdaság adózás előtti eredménye rekordszintet ért el, 150 milliárd forinttal. A támogatásoknak köszönhetően az uniós csatlakozást követően 2006 kivételével minden évben pozitív volt a nettó beruházás, ami azt jelenti, hogy a pótló beruházásokon kívül kapacitásbővítések, technológiai fejlesztések is történtek. Emellett a támogatások részben ellensúlyozták a gazdasági válság hatását, így a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is történtek fejlesztések.