2024-ben megváltoztak a Közös Agrárpolitikában a Feltételesség szabályai. Nemcsak a felhatalmazó rendelkezésekben, de a főszabályokban és az előírásokban is történtek módosítások - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az Agrárkamara összegyűjtötte a legfontosabb változásokat, például azt, hogy beemelésre került néhány fogalom:

• direktvetés: megmunkálatlan, vagy a talajfelszín legfeljebb csekély mértékű bolygatása után, nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés;
• egységes kérelem: az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV. 9.) AM rendeletben (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) meghatározott kérelem;
• ökológiai határsáv: a fás, bokros terület és a táblaszegély összevonásával került megalkotásra a fogalom.
• sekély tarlóhántás: legfeljebb 10 centiméter mélységben végzett olyan talajmunka, amely a betakarított vagy egyéb módon lekerülő növény vagy növényi maradványok részbeni talajba dolgozását szolgálja, amely után az összefüggő talajtakarás biztosított marad;
• talajtakarás nélküli pihentetett terület: szántóterület, amelyen január 1. és július 14. között semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag a tisztító kaszálást és a mechanikai gyomirtást végezhetnek;
• vadvirágos keverék: olyan, legalább három fajból álló keverék, amelynek összetevőit az Egységes kérelem rendelet szerinti Gyepalkotó fajok, vagy a Feltételesség rendelet melléklete szerinti ökológiai másodvetésére alkalmas fajok, illetve Vadvirág fajok alkotják, s a keverékben ez utóbbiak aránya legalább a 10 százalékot eléri;
• zöldugar: olyan, fennálló állandó vagy többéves zöldnövényi borítottság, amelyet a Feltételesség rendelet 5. melléklet szerinti legalább három faj - amelyből egy évelő szálas pillangós - vetésével alakítottak ki.

Bevezették továbbá az egyszerűsített ellenőrzési rendszert: azon gazdálkodók, akiknek az egységes kérelemben bejelentett területe alapján legfeljebb 5 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, és az általa tartott állatok létszáma nem haladja meg a magánszemélyek háztartási igényeit (~5 számosállat, baromfi esetében 3), úgy esetükben a Feltételesség követelményeiből kizárólag a HMKÁ előírások kerülnek ellenőrzésre. A Támogatás szempontjából a Jogszabályban Foglalt gazdálkodási Követelmények (JFGK) nem. Állandó gyep megőrzése esetében bővült a visszaállításra nem kötelezettek köre. Beemelésre került az erdősítés mellé azon gyepterület is, amely a mezőgazdasági hasznosítás alól véglegesen kikerülő (véglegesen más célra hasznosítják).

A vízvédelmi sávokra ezentúl a műtrágya, szervestrágya, növényvédő szer mellett a talajkondicionáló és növénykondicionáló készítmények sem juttathatóak ki.

Konkrétan meghatározásra kerültek a 12%-nál nagyobb lejtésű területen korlátosan termelhető kapáskultúrák, az őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése mellett. Ezen előírás szempontjából kapáskultúra a kukorica, a napraforgó, a dohány, a cukorrépa, a takarmányrépa, a burgonya, a csicsóka, az édesburgonya.

A minimális talajborításra vonatkozó előírásokban konkrét időintervallum került meghatározásra a talajtakarás vonatkozásában, azaz a talajtakarást július 15-től legalább szeptember 30-ig kell biztosítani az eredeti feltételek mellett. E talajtakarási elvárás még a talajtakarás nélküli parlagra is vonatkozik, azaz július 15-től szeptember 30-ig tartó időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról növénnyel, tarlóval, vagy a spontán megjelenő növényzet megőrzésével.

Ültetvény kivágása esetén a kivágás és az újratelepítési munkálatok megkezdése közötti időszakban is gondoskodni kell a talajtakarásról. Az idei évben a nem termelő tájképi elem és terület minimális arányának fenntartása elvárást lehetséges több módon is teljesíteni az egyik elvárás tekintetében, azaz lehetséges, hogy a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4%-án

• nem termelő tájképi elemek - beleértve a talajtakarásos parlagot - legyenek, vagy
• a nitrogénmegkötő növények biztosítsák ezt az ott megfogalmazott elvárások szerint, vagy
• ökológiai másodvetést végzünk - növények listája a rendelet mellékletében - ugyancsak az eredeti szabályok szerint azzal, hogy 2024 évben a szorzó 0,3-ról 1-re emelkedik, vagy fentiek vegyesen.

A nem termelő tájképi elem vagy elemek és egyéb tájképi elem vagy elemek együttes területe - ide nem értve a védett tájképi elemet és fás-bokros gyepterületet - a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el. A parlagon hagyott terület választása esetén a mezőgazdasági termelő a pihentetés időszaka alatt

• talajtakarásos parlaggal, ideértve a zöldugar kultúrával borított területet is,
• vadvirágos keverékkel (április 15-ig vethető),
• méhlegelő létesítésével (április 15-ig vethető) vagy
• tarlómaradványok, illetve a spontán megjelenő zöld növényzet területen hagyásával - virágzási és szaporítóképletek kialakulását meg kell akadályozni - gondoskodni kell a talaj takarásáról.

A feltételesség rendelet melléklete tartalmazza a Talajtakarásos parlagként elismerhető növények listáját, valamit a 2024-ben az EK beadásáig elvégzett, s majd bejelentett szárzúzással talajtakarásos parlagként elfogadható növényeket, a Vadvirágos keverékeket is. A nitrogénmegkötő növények - a rendelet mellékletében - esetében minősített szaporítóanyag használata elvárt, kivéve a rendelet hatálybalépése előtt elvetett évelő növénykultúrákat, valamint a mezei borsót.

Pontosításra került a fakivágásra vonatkozó rendelkezés, miszerint mezőgazdasági hasznosítású táblán található, nem mezőgazdasági termelési célú fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. között tilos kivágni, metszeni vagy egyéb módon csonkítani. Alapvetően az érzékeny gyepek feltörése tilos, azonban a módosítással beemelésre került, hogy nem minősül a környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterület feltörésének az az eset, ha a természetvédelmi hatóság engedélye mellett véglegesen megszűnik annak mezőgazdasági hasznosítása és az adott terület elveszíti a KAP Stratégiai Tervből finanszírozott támogathatóságát.