A tervezett cselekvési terv nem csupán a földrajzi árujelzők (OEM/OFJ/FJ) további szabályozását szolgálja, hanem azt is, hogy az európai földrajzi árujelzős termékek hatékonyabban jelenjenek meg az Európai Unión kívüli exportpiacokon. A biztos hangsúlyozta: 2026 a konzultáció és az egyeztetés éve lesz, amikor a fő érintettek - a termelők, a földrajzi árujelzőket képviselő szervezetek, a szakmai szervezetek - véleményét és javaslatait hallgatják meg és gyűjtik össze annak érdekében, hogy 2027-re egy közösen kialakított, széles körű támogatottságot élvező terv szülessen.

Az Unióban jelenleg 3 485 földrajzi árujelzős termék található, az ágazat mintegy 80 milliárd euró értéket képvisel és az EU teljes agrár-élelmiszeripari exportjának mintegy 16%-át adja. Ez önmagában is jelzi az ágazat stratégiai jelentőségét, különösen Európa vidéki térségeinek megerősítése szempontjából. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses és földrajzi jelzéses (OEM és OFJ) mezőgazdasági, élelmiszeripari és borászati termékek, valamint a földrajzi jelzéses szeszes italok olyan értéket képviselnek, amely túlmutat a puszta piaci forgalmon: identitást, gasztronómiai és kulturális örökséget, hagyományt, és minőséget testesítenek meg.

A készülő cselekvési terv egyik kulcseleme a láthatóság és az elismertség növelése. Ennek érdekében célzott kommunikációs kampányokat terveznek, valamint egy új, kifejezetten a földrajzi árujelzővel megkülönböztetett termékeket elismerő díjrendszer bevezetését is fontolgatják, hasonlóan az ökológiai ágazatban már működő gyakorlatokhoz. A biztos kiemelte az ágazati szereplőkkel, az élelmiszer-kiskereskedelemmel és az áruházláncokkal való szorosabb együttműködést annak érdekében, hogy növelje a logó és a tanúsított termékek nevének láthatóságát és ismertségét.

Fontos hangsúlyt kap a nemzetközi piacokon való megjelenés. Az Európai Bizottság olyan megállapodásokat és jogi biztosítékokat kíván előmozdítani, amelyek a lehető legmagasabb szintű védelmet garantálják az európai földrajzi árujelzős termékek számára a harmadik országokban is. Ehhez új kutatás-fejlesztési beruházásokat is kívánnak társítani.

A Fórumon bemutatták a „A földrajzi jelzések jövője” című Zöld Könyvet is, amely nyolc stratégiai prioritást határoz meg a minőségi termékek rendszerének fejlesztésére a következő években. A dokumentumot - a Sienai Memorandummal együtt - hivatalosan átadták az európai mezőgazdasági biztosnak, ezzel is jelezve az ágazat egységes fellépését és közös elvárásait.

Az oriGIn, az oriGIn Europe, az Origin Italia, az Origen España, az oriGIn France és a Qualifica–oriGIn Portugal szervezetek közösen dolgozták ki, a Fondazione Qualivita tudományos és módszertani támogatásával, Christophe Hansen, az Európai Unió mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosának került benyújtásra. A dokumentum stratégiai hozzájárulást kíván nyújtani a földrajzi árujelzések rendszeréhez, az (EU) 2024/1143 rendelet végrehajtási szakaszához, valamint az európai földrajzi jelzések jövőjéhez.

A dokumentum közös értelmezést ad minden európai földrajzi árujelzőt érintő legfontosabb kihívásokról: a fenntarthatóságtól és a digitalizációtól kezdve a nemzetközi, beleértve az online védelmen át, a térségekhez kötődő turizmus ösztönzéséig, valamint a szabadkereskedelmi szabályok fejlesztéséig és a termelői együttműködések, illetve termelői szervezetek szerepének megerősítéséig. Emellett operatív javaslatok sorát fogalmazza meg az európai földrajzi árujelzők (OEM/OFJ/FJ) modelljének megszilárdítására a következő években. E Zöld Könyv révén a földrajzi jelzések rendszerének képviselői az alábbiakra kérik fel az Európai Bizottságot:

• Egy strukturált nyomonkövetési folyamat elindítására, amely a (EU) 2024/1143 rendeletből kiindulva valódi, európai szintű földrajzi jelzésekre vonatkozó cselekvési tervet határoz meg, világos célokkal, eszközökkel, erőforrásokkal és ütemezéssel.
• A minőségpolitika, a kereskedelempolitika, a digitális, környezetvédelmi, vidékfejlesztési és turisztikai politikák közötti koordináció megerősítésére, a földrajzi árujelzőknek, mint az európai vidéki térségek fenntartható fejlődését szolgáló, horizontális eszköznek az erősítésével.
• A földrajzi árujelzők rendszerében érintett szervezetek stabil és folyamatos bevonásának biztosítására a döntéshozatali folyamatokba, valamint az európai és nemzetközi egyeztető fórumokba, elismerve szerepüket az ellátási láncok és a fogyasztók védelmét szolgáló technikai és intézményi partnerekként.

A „A földrajzi jelzések jövője” című Zöld Könyv célja, hogy konkrét és közösen elfogadott munkaplatformot biztosítson az Európai Bizottság számára, amely a földrajzi jelzések rendszerének kulcsszereplői közötti párbeszédből született, és amely támogatja az európai minőségpolitika új szakaszát.

A mezőgazdasági biztos összegzése szerint a „Földrajzi Árujelző Cselekvési Terv 2027” alapvető célja az export erősítése, a promóció javítása és a fogyasztói tudatosság növelése a tanúsítások iránt. A biztos hangsúlyozta: a földrajzi jelzések valódi ereje a termelőkben rejlik, ezért a leghatékonyabb stratégia csak velük együtt valósítható meg, akik az európai földrajzi jelzések valódi főszereplői és motorjai.