Szedlák Levente vagyok, 2019 ősze óta az Agrárszektor újságírója. Valamennyi fő témakörbe beleártottam már magam, de a legszívesebben régi és új gépekről, drónokról, robotokról és agrárgépészeti innovációkról írok.
Több hetes csúszásban vannak a kései vetésű burgonyák ültetésével a magyar gazdák, ám a szakértők szerint ez önmagában még nem jelent problémát.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar gazdák maguktól is elindultak a precíziós gazdálkodás irányába.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint senkinek nem szolgálná az érdekét egy újabb, az élelmiszerekre kivetett ársapka.
Az elmúlt évek zsugorodása után 2024-ben ismét nőni kezdett a burgonya vetésterülete Magyarországon.
Van igény a magyar gazdák részéről a legújabb technológiák használatára, már csak a támogatásra várnak.
Van olyan gépforgalmazó, aki már attól tart, a tavalyi szintet se fogja elérni az értékesítés 2025-ben.
Azok vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, akik főállásban méhészkednek.
A klímaváltozás, valamint a gyümölcsösök életkora és egészségi állapota nagyon rizikóssá teszi a gyümölcstermesztést Magyarországon.
A szakértők szerint nem biztos, hogy már idén fellendülhet a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon.
A műtrágyaárak csökkenésére számítanak a magyar gazdák, pedig erre kevés esély mutatkozik a szakértők szerint.
A szakemberek szerint a pályázatok kiírásától és ezek elbírálásától függ a magyar gazdák gépbeszerzési kedve.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2025-ben is óriási az igény a támogatásokra a magyar élelmiszeriparban.
Ha nem történik semmi váratlan esemény, ismét növekedésnek indulhat a magyar élelmiszeripar teljesítménye.
A statisztikák alapján kijelenthető, hogy a lábasjószágok közül Magyarországon a sertések vannak a leginkább otthon.
A szakértők szerint a magyar mezőgazdaság egyelőre még nem tudja maradéktalanul kihasználni a drónok nyújtotta előnyöket.
Pályázatok és források híján 2024-ben gyakorlatilag leállt a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalmazás Magyarországon.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
A következő hónapok során sem várható az élelmiszerek árának csökkenése az agrárközgazdász szerint.
Még mindig olcsóbb és gyorsabb traktorra és kombájnra jogosítványt szerezni, mint személygépkocsira.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
Élénk érdeklődés övezi a nagy teljesítményű traktorokat itthon, de csak a nagyobb gazdaságok engedhetik meg maguknak ezeket a gépeket.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
