A hidropóniás gazdálkodás globális piaca 2024-ben elérte a 13,2 milliárd dollárt, és a következő években átlagosan évi 13,8 százalékos ütemben bővülhet.
Új lendületet kapott egy évek óta keringő elképzelés, dunai vízzel pótolni a Velencei‑tó hiányzó vízmennyiségét.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
A legfrissebb hírek szerint idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok az elárasztott sóbányánál.
A makrogazdasági környezet stabilizálódása pozitív fordulatot vett, de a hazai mezőgazdaság szereplői komoly kihívásokkal néznek szembe.
A legfrissebb elemzések szerint az aszály egyre nagyobb nyomást helyez a hazai kkv-kra is.
Az Alsó-Szászország ültetvényei ígéretes cseresznyehozamokat mutatnak a szezon elején.
Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere szerdán 500 millió dolláros új támogatási programot jelentett be a hazai műtrágyagyártás bővítésére.
A Velencei-tó vízszintje tartósan 50 centiméter alá süllyedt, és heteken belül akár a 30 centiméteres szintre is visszaeshet.
A szálastakarmány-betakarítás hatékonysága ma már nemcsak a munkaszervezés, hanem a gazdaságok jövedelmezősége szempontjából is kulcskérdés.
A legfrissebb jelentés szerint Oroszország hamarosan jelentős exportőrré válhat a takarmány-aminosavak piacán.
Az automatizálás már nem a nagyüzemek kiváltsága, sőt, az a kisebb vállalkozás, aki munkaerő gondokkal küzd, nem talál, vagy nem megfelelően képzett munkaerőt talál a gépei mellé, előbb-utóbb fontolóra veszi, hogyan lehetne kiváltani vagy csökkenten az emberi munkaerőt automatizált folyamatvezérléssel.
Az élelmiszerpiacon jelenleg a tejipar helyzete a legnehezebb, az európai túltermelés és az exportlehetőségek szűkülése lenyomta a nyerstej árát.
Franciaországban a gomba betakarításának automatizálása egyre sürgetőbb feladat, mivel a szedők hiánya komoly bizonytalanságot okoz.
Az ukrán tojásiparba újabb nagy szereplők lépnek be, miközben a növekvő termelési kapacitás komoly nyomás alá helyezheti a lengyel baromfiágazatot.
Az előző évek mélyrepülése után az idei év elején megugrott a fűkaszák és a bálázók iránti kereslet.
Egyre nyitottabbak a magyar gazdák a dróntechnológiára, de a kijuttatható szerek szűk köre még visszafogja a beruházásokat.
Miközben Magyarország lakossága évtizedek óta csökken, a beépített területek folyamatosan terjeszkednek.
Az egyre gyakoribb tavaszi fagyok és a növekvő költségek is komoly kihívások elé állítják a magyar gyümölcstermesztőket.
Jelentősen nőtt az új mezőgazdasági gépek beszerzése az idei első negyedévben 2025 azonos időszakához képest.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
