Nesze neked, magyar mezőgazdaság: eljött a mélypont a földeken?
Emelkedő kockázati környezetben, kihívásokkal teli évet zárt idén a magyar agrárium.
Emelkedő kockázati környezetben, kihívásokkal teli évet zárt idén a magyar agrárium.
Görögország továbbra is nagymértékben függ a gabonaimporttól, különösen az állattenyésztés és a takarmányipar nyersanyagigénye miatt.
Az idei év nem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztőkhöz, és ez komoly hatással lehet a következő szezon vetésterületeire.
Elég csak rátekinteni a hazai kalászos vetések gyomviszonyaira, máris láthatjuk, hogy nincs különösebb szükség további érvelésre a kalászosok őszi gyomirtásának fontosságát illetően. Ugyanakkor az is tény, hogy az áttelelő gyomok által előidézett problémák ellenére, az ősszel kezelt területek nagysága arányaiban továbbra is elmarad a fertőzött területek nagyságához képest.
A klímaváltozás hatásai különösen az Alföldön jelentenek komoly kihívást, ahol a növekvő hőmérséklet és a fokozódó párolgás tovább súlyosbítja a vízhiányt.
Az idei ősz aszályos volt, a búzát és az árpát sokfelé poros magágyba vetették. A száraz talajból a foszfor és a kálium nehezen jut el a gyökérig, ezért a kelő növény akkor is hiányt szenvedhet, ha a talajvizsgálat jó ellátottságot mutat. A 3–4 leveles kortól kijuttatott Natur Power és Mono-kezelés ezt a néhány hetes hiányt hidalja át.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával október harmadik hetében.
A műholdképekre és meteorológiai adatokra épülő megoldás segítségével a gazdálkodók megalapozottabban tervezhetik az értékesítést és a tárolást.
Az elmúlt években egyre nehezebb úgy megtermelni és értékesíteni a búzát, hogy abból a gazdaság számára érdemi nyereség maradjon.
A szilvabarack, szedermálna és josta olyan növények, amelyek több faj előnyeit egyesítik.
Lengyelországban emelkedik a kukorica felvásárlási ára, mivel az új termés betakarítása jelentősen késik, a belföldi piacon pedig szűkül a gabonakínálat.
Október eleje-közepe az őszi búza optimális vetésideje.
Jelentősen nőtt a hazai búzatermés, a kukorica viszont még nagyobb mértékben esett vissza 2025-ben.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával október első hetében.
A gabonafélék, a Poaceae család tagjai, beleértve a búzát, a rizst, a kukoricát és az árpát, az élelmiszertermelés fő forrásai.
Több tényező együttes hatására elindult felfelé a búza ára a párizsi árutőzsdén.
Egy friss kutatás szerint sok élelmiszer már csak feleannyi tápanyagot tartalmaz, mint a '60-as években.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
Észak-Dakota az elmúlt két évtizedben a búzatermesztésről a szójára állt át, miután a vetésterület 2000 óta a háromszorosára nőtt.
Az október fontos időszak a növények számára, hiszen az őszi ültetések, a gyökérfejlődés és a télre való felkészítés is ekkor kerül előtérbe.

A korszerű alaptrágyázás nem egyszerűen tápanyag-kijuttatás, hanem a talaj termékenységének tudatos szabályozása.
Jelentősen csökkenés figyelhető meg a tojás fogyasztói árában 2026. 44. hetében az előző év azonos időszakához képest.
A Portfolio Csoport december 1-3-án rendezi meg Siófokon a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai eseményét.
Emelkedő kockázati környezetben, kihívásokkal teli évet zárt idén a magyar agrárium.
Folytatódik az előlegfizetés, az egyes jogcímeken közel 87 milliárd forint indul útjára.
Precíziós szolgáltatások a színfalak mögött: A nyers adattól az értékes információig
Kevesebb talajművelés, mérsékelt vetőmagnorma és magas terméshozam a 25 cm sortávolságú Avatar direktvetőgéppel: az AXIÁL Kft.