Moly

A molyok a lepkék rendjébe tartozó repülő rovarok, amelyeknek legtöbb faja éjszakai életmódot folytat. Egyes molylepkéket a mezőgazdaság komoly kártevőként tart nyilván.

A molyok a rovarok olyan csoportját alkotják, amely a lepkék (Lepidoptera) rendjének minden olyan tagját magában foglalja, amely nem lepke. A molyoknak körülbelül 160 ezer faját tartják számon, amelyek közül soknak a leírása még nem született meg. A legtöbb molylepkefaj éjjeli életmódot folytat, de vannak nappal, illetve hajnalban és szürkületkori aktív fajai is.

A moly életmódja

A legtöbb molylepkefaj éjjeli életmódot folytat, de vannak nappal, illetve hajnalban és szürkületkori aktív fajai is. Előfordulnak olyan fajok is, amelyek éjjel és nappal is aktívak lehetnek. A molyok gyakran köröznek a mesterséges fények körül, bár ennek a viselkedésnek az oka egyelőre nem ismert, bár az egyik elmélet szerint a tájékozódásukhoz van köze, a mesterséges fényforrás ugyanis ideiglenesen átveszi a Hold helyét, ami megzavarja a molyok érzékelését.

A moly elterjedése

A molyok, mint a lepkék rendjének egy része, a rovarok legsikeresebb csoportjai közé tartoznak. Az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatóak, és a sivatagoktól az esőerdőkig, a síkvidéki gyepektől a hegyi fennsíkokig minden szárazföldi élőhelyen előfordulhatnak.

A moly táplálkozása

A molyok hernyói általában növényi anyagokkal táplálkoznak, tehát növényen vagy növényben élnek. A növényt kívülről rágják, vagy szárban, levélben „aknáznak”, azaz járatokat, alagutakat rágnak, míg egyes kis testű fajok teljesen a levélben fejlődnek ki. Sok faj hernyója egy-egy tápnövényre specializálódott (monofág), mások (oligofág hernyók) csak néhány növényen élnek meg, és vannak olyanok, amelyek szinte egyáltalán nem válogatósak (polifágok). Főleg monofág hernyók ha elszaporodnak, nagyon gyorsan szinte teljesen letarolhatják tápnövényüket egy-egy területen, mert hihetetlenül gyorsan nőnek, és ehhez rengeteg táplálékra van szükségük.

Az imágók pödörnyelve azonban már csak folyadék (érett gyümölcsök, harmatcseppek, virágok nektárja, fák kicsorduló nedve stb.) felszívására alkalmas, sok faj imágója egyáltalán nem táplálkozik, a lárvakorában felhalmozott tápanyagokból él csupán. Az egyes molyfajok lárváit és kifejlett példányait a mezőgazdaság komoly kártevőként ismeri, amelyek ellen komolyan kell venni a védekezést.

A moly fajtái

A molyoknak számos családjuk létezik, ezek közül több jelentős a mezőgazdaság számára. Az alábbi családokban mezőgazdaságilag is jelentős növény-, illetve raktári kártevők találhatóak: bagolylepkefélék, sarlós ajkú molyfélék, az araszolófélék, a szövőlepkefélék, a sodrómolyfélék és a szenderfélék.

A moly szaporodása

A molyok szaporodása általában kétivarú, de ritkán előfordul a lárvanemzés és a szűznemzés is. Az udvarlás fajonként nagyon különböző lehet. A hímek gyakorta repülés közben, feromonokkal csábítják magukhoz a nőstényeket, amelyek az illatanyagtól valamiféle kábulatba esnek, így a hímek megakadályozhatják, hogy faképnél hagyják őket. Főleg azon fajoknál, amelyek nősténye röpképtelen, ez éppen fordítva van, a nőstények termelnek illatanyagot, és a hímek ennek alapján keresik meg, illetve fel őket. A nőstény petéit csomókban vagy egyenként a tápnövény levelének fonákjára rakja, néha vízközelbe vagy vízi növényekre. A molyok a lepkékhez hasonlóan teljes átalakulással fejlődnek ki.