Pontosították az EKÁER-bejelentési kötelezettség alól kikerülő kertészeti termékek körét.
A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből.
Hiába hasonlít az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) és az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), nem ugyanaz.
Az EKÁER nem újkeletű intézmény, minden bizonnyal az erdőgazdálkodók széles körében ismert, azonban fontos az erre vonatkozó ismeretek felfrissítése.
Kiderült, mit intézett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Budapesti Nagybani Piacon.
Alapvető élelmiszerek értékesítésén nyerészkedő bűnszervezetre csapott le az adóhatóság.
Módosítaná a Kamara a mezőgazdasági gépek közúti közlekedésének szabályait.
Szükséges lenne a súlytolerancia emelése és az EKÁER rendszer módosítása.
Mintegy 10%-kal nőtt a sertéshúsfogyasztás 2016 óta, pedig még drágult is.
Az M1-esen ellenőriztek.
Nem stimmeltek az ekáer és az adóbevallás adatai.
Az EKÁER segítségével derült fény az adótartozásra.
Alagsori garázsban működött a húsüzem.
Súlyos pénzekbe kerülhet a figyelmetlenség, akár vissza is tarthatják a járművet.
A mezőgazdasági vontatók nem minősülnek gépjárműnek.
Hét tonna jelöletlen árut semmisítenek meg.
Elrendelték a termékek megsemmisítését.
Áfacsökkentésre lenne szükség a tojáspiacon is.
Most egy szabolcsi nagykereskedőt buktattak le.
Nem foglalkoznak az 5 százalékos tejáfával.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
