Szakértők: globális cirkulációváltozás következménye volt az idei rendkívüli nyári aszály.
Franciaországban jelentős visszaesés várható a körtetermésnél a tavalyi szinthez képest.
A szakember szerint, ha a beruházások elvágják a vízgyűjtő és a tó közötti természetes kapcsolatot, az a Balaton jövőjét veszélyezteti.
Tunézia baromfiágazata súlyos veszteségeket szenvedett el a nyári, rekordokat döntő hőhullám következtében.
Súlyos a helyzet az erdőkben is, jelentősen csökkenhet a gidák túlélési esélye.
A francia tojástermelést is megviselték az Európát idén nyáron letaroló hőhullámok.
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap.
Az idei súlyos aszály és a globális élelmiszerárak várható emelkedése jövőre inflációs nyomást gyakorolhat a magyar gazdaságra.
Az uniós termelők egyre nagyobb károkkal szembesülnek, miközben több tagállam jelentős terméskiesést jelez.
A rendkívüli hőség felgyorsította a szőlő cukorképződését Franciaországban, ami közvetlenül az alkoholtartalom emelkedéséhez vezetett.
A HungaroMet a hivatalos mérései alapján kiadta az idei nyárra vonatkozó összefoglalóját a hőmérséklet és a csapadék tekintetében.
A kutatók erdei békákon végzett többéves terepi megfigyelések, valamint kísérletek segítségével vizsgálták a szokatlan hőmérsékletek és kémiai szennyező anyagok hatására bekövetkező ivarváltást.
Franciaországban egymilliárd eurós segélycsomag jön a nyári rekordaszály és a hőhullámok által sújtott termelők megsegítésére.
Az éghajlatváltozás hatására Európa-szerte jóval korábban érnek be a szántóföldi növények, mint a századfordulón.
Európa az 1980-as évek óta a globális átlagnál jóval gyorsabb ütemben melegszik.
Csaknem ugyanannyi kajszi termett Franciaországban, mint tavaly, bár régiónként vannak eltérések a hozamokban.
Németországban 18 százalékkal kisebb almatermés várható az idei évben a tavalyinál.
Több terményből is komoly importra szorul az ázsiai nagyhatalom az idei gyenge eredmények miatt.
A szélsőséges időjárás és az aszály egyre nagyobb kihívás elé állítja a magyar zöldségtermelőket.
Az öntözés sokan már nem hozamnövelő, de a termelést kiszámíthatóbbá tevő megoldásként alkalmazzák.
A hazánkban termesztett sütőtökök jelentős része az óriástök fajtái közé tartozik.
Nem csak az számít, hány milliméter esik, hanem az is, milyen talajra, milyen gyorsan és milyen növényre hull.
Az ősz nemcsak a lehulló levelek és a hűvösebb napok időszaka, hanem a gyepápolás egyik legfontosabb szezonja is.
Táplálkozási szempontból nincs olyan, hogy „legegészségesebb hús”, mindnek van olyan tulajdonsága, amely miatt értékes lehet az étrendben.
A Dunántúlon már bíztató mennyiségű eső esett, az Alföldön még korai fellélegezni - az ősz folyamán sokkal több csapadék kellene még.
