Újabb fontos lépést tettek a Balaton őshonos élővilágának megőrzéséért, több ezer előnevelt menyhal került a tóba a napokban.
Mintegy három-négy mázsa ezüstkárász pusztult el május végén a Csongrád-Csanád vármegyei Felgyői-víztározón.
A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy az elpusztult halak között jelentős számban találtak ezüstkárászt.
Hatalmas, aranyhalra emlékeztető koi pontyot akasztott meg egy horgászhölgy az Ecsédi-tónál.
Megállt a tömeges halpusztulás, de a kirándulóknak még figyelniük kell a tó környezetére.
A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén szaporítottak először dunai ingolákat.
A Magyar Haltani Társaság segítségét kérte egy helyi horgász a Tisza-tóból kifogott hal azonosításához.
Oxigénhiány miatt halpusztulás kezdődött a tihanyi Belső-tóban, amely szinte kizárólag egy inváziós halfajt érint.
A hatalmas halat egy negyvenperces, rendkívül küzdelmes fárasztás végén sikerült szákba terelniük a horgászoknak.
Mintegy kétezer ívó küsz pusztult el az orfűi Pécsi-tónál, miután a halak egy stég mellé felelőtlenül kihelyezett műanyaghálóba gabalyodtak.
Tömeges halpusztulás történt a Nógrád vármegyei Bánki-tónál, amelyet a szakértői vizsgálatok szerint egy vírusos megbetegedés okozott.
Elképesztő harcsafogásokkal zárult egy hétvégi horgásztúra, egymás után érkeztek a kapitális halak egy hazai vízen.
Hatalmas, mintegy 105 centiméter hosszú és közel 35 kilogrammos pontyot fogtak ki a Tisza-tónál.
Tonnaszámra szedik ki a tetemeket, a jelenség oka, hogy a víz melegedésével most bukkannak a felszínre a még télen elpusztult példányok.
Vastag rétegben borítja a nyárfaszösz a Tisza bizonyos szakaszait, ami az alacsony vízállással párosulva szinte teljesen ellehetetleníti a horgászatot.
Egy strandbüfében az ebédet egy sörrel 5-7 ezer forint alatt nem lehet megúszni idén a Balatonnál.
Bár 2024-ben némileg visszaesett a halászati és akvakultúra ágazat termelése az EU-ban, az ágazatban még mindig óriási potenciál van.
Emberméretű harcsát fogott a neszmélyi hajóskanzen környékén a tatabányai horgász.
Már most akkora a biológiai invázió itthon, hogy vezetjük vele a világranglistát.
Több mint 80 kilós, 223 centiméter hosszú harcsát akasztott egy horgász a Rába körmendi szakaszán.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
