A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
Az NGM tájékoztatása szerint 100 termékre bővülhet az online árfigyelőben megfigyelt termékek köre.
A nehézségek miatt csak közepes termés lett pontyból 2024-ben, a süllő viszont szépen fejlődött.
Az elmúlt ünnepi időszak élelmiszerbiztonságát növelte a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés.
A Balaton halállományának védelme egyre nagyobb kihívást jelent a helyi szakembereknek, kiélezett a küzdelem.
Az édesvízi fajok negyedét fenyegeti a kihalás veszélye, sürgős beavatkozásra van szükség.
Minden idők második legmagasabb licitjének lehettünk tanúi a tokiói halpiac hagyományos újévi árverésén.
A kormoránok Európában napi 1000 tonna halat fogyasztanak, jelentős pénzügyi veszteségeket okozva.
A 2025-ös Év hala Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A Hévízi-kifolyóban élénk színű, trópusi halak sokasága figyelhető meg, miközben a korábban betelepített csukák eltűntek a vízből.
A támogatások hiánya és az ebből fakadó áremelkedés miatt a magyar halak egyre drágábbak lesznek, ami tovább csökkenti a fogyasztást.
Igazi fejtörést okozhat az ünnepi menü, ha az egész család összejön a hagyománytisztelő nagymamától a vegán tinédzserig.
A hazai szükségleteket bőven fedezi a 16 ezer tonna élőhal, de az exportpiacokra kevesebb jut.
Az összes hazai halfogyasztás 40 százaléka realizálódik az év végi ünnepi időszakban.
A Vekeri-tó vízellátásának hiánya miatt a tómeder nagy része kiszáradt, a megmaradt víz mocsárszerűvé vált.
Javában tart a karácsony előtti nagyüzem a hortobágyi halgazdaságban, érkeznek a halak az üzletekbe.
Az uniós tagállamok illetékes miniszterei megállapodtak a 2025-re vonatkozó halászati kvótákról szóló rendeletről.
Nagy István szerint fontos, hogy a 2027 utáni közös agárpolitika gazdabaráttá tegye az Európai Unió agráriumát.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) ebben az évben is közönségszavazással kíván dönteni arról, hogy melyik halfajunk legyen jövőre az "Év hala".
Korábban nem észlelt, fokozottan védett halat fogtak a Szamosból magyarországi halkutatók.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.