Hiába csökken évek óta az uniós halászati ágazat, a spanyolok még mindig az élen járnak benne.
Az idei évben is biztosított a kiváló minőségű magyar hal a karácsonyi asztalokra.
Mind az emberi, mind az állati szervezetekben már alacsony koncentrációban is gondot tud okozni ez a vegyület.
Elképesztő mennyiségű pontyot helyeztek ki idén ősszel Fejér vármegye horgászvizeibe.
A karácsonyi szezonra bőséges, jó minőségű halkínálattal készülnek a magyar haltermelők, változatlan árakon.
Lévai Ferenc szerint a 2024-es év sem alakult jól, az ágazat problémái évek óta súlyosbodnak, versenyhátrányba kerültünk a szomszéd országok tógazdaságaival szemben.
Az évtized végéig terjedő stratégia részeként már jövőre 2 milliárd megy erre a célra.
Idén a ponty és a szürkeharcsa ugyanolyan áron lesz elérhető a piacokon, mint tavaly.
Közel egy tonnányi compót telepítettek a Velencei-tóba a Magyar Országos Horgász Szövetség szakemberei.
Az invazív halak jelenléte komoly problémát jelent, a kutatók szerint ezek a halak akár a Balatonhoz is eljuthatnak.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
A hatóságok azonosították a Kapos-folyón és a Sió-csatornán észlelt halpusztulások okát.
A tározó téli vízszintjét két lépcsőben tervezik beállítani, figyelembe véve a halak téli vermeléséhez szükséges feltételeket.
Ha horogra akadnak, kíméletesen kell bánni velük, biztonságosan kell visszaengedni őket a tóba.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását.
A támogatás akár már 1 hektáros tóterület esetén igényelhető a haltermelők számára.
Az ívásra visszatérő lazacot száma azonban évek óta csökken, rekord alacsonyra esett 2021-ben és 2023-ban is.
Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez tette ki.
Élve akarták szállítani a fogási naplóba be nem írt halakat a Közép-Tiszán, bírság lett a vége.
Ezen a nyáron a szokásos halveszteség a többszörösére nőtt a folyókban kialakult oxigénhiány miatt.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.