Minden idők második legmagasabb licitjének lehettünk tanúi a tokiói halpiac hagyományos újévi árverésén.
A kormoránok Európában napi 1000 tonna halat fogyasztanak, jelentős pénzügyi veszteségeket okozva.
A 2025-ös Év hala Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A Hévízi-kifolyóban élénk színű, trópusi halak sokasága figyelhető meg, miközben a korábban betelepített csukák eltűntek a vízből.
A támogatások hiánya és az ebből fakadó áremelkedés miatt a magyar halak egyre drágábbak lesznek, ami tovább csökkenti a fogyasztást.
Igazi fejtörést okozhat az ünnepi menü, ha az egész család összejön a hagyománytisztelő nagymamától a vegán tinédzserig.
A hazai szükségleteket bőven fedezi a 16 ezer tonna élőhal, de az exportpiacokra kevesebb jut.
Az összes hazai halfogyasztás 40 százaléka realizálódik az év végi ünnepi időszakban.
A Vekeri-tó vízellátásának hiánya miatt a tómeder nagy része kiszáradt, a megmaradt víz mocsárszerűvé vált.
Javában tart a karácsony előtti nagyüzem a hortobágyi halgazdaságban, érkeznek a halak az üzletekbe.
Az uniós tagállamok illetékes miniszterei megállapodtak a 2025-re vonatkozó halászati kvótákról szóló rendeletről.
Nagy István szerint fontos, hogy a 2027 utáni közös agárpolitika gazdabaráttá tegye az Európai Unió agráriumát.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) ebben az évben is közönségszavazással kíván dönteni arról, hogy melyik halfajunk legyen jövőre az "Év hala".
Korábban nem észlelt, fokozottan védett halat fogtak a Szamosból magyarországi halkutatók.
Hiába csökken évek óta az uniós halászati ágazat, a spanyolok még mindig az élen járnak benne.
Az idei évben is biztosított a kiváló minőségű magyar hal a karácsonyi asztalokra.
Mind az emberi, mind az állati szervezetekben már alacsony koncentrációban is gondot tud okozni ez a vegyület.
Elképesztő mennyiségű pontyot helyeztek ki idén ősszel Fejér vármegye horgászvizeibe.
A karácsonyi szezonra bőséges, jó minőségű halkínálattal készülnek a magyar haltermelők, változatlan árakon.
Lévai Ferenc szerint a 2024-es év sem alakult jól, az ágazat problémái évek óta súlyosbodnak, versenyhátrányba kerültünk a szomszéd országok tógazdaságaival szemben.
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
