Az előrejelzések szerint a következő napokban is száraz, többnyire napos időben lesz része a magyaroknak.
Az ország nyugati felére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az ónos eső veszélye miatt.
A köd és a napsütés harca miatt jelentős eltérés alakult ki egyes tájaink között a hőmérsékletet illetően.
A meteorológiai szolgálat az ország északkeleti részére figyelmeztetést adott ki az extrém hideg veszélye miatt.
Négy megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki Magyarországon tartós, sűrű köd veszélye miatt.
Tartós, sűrű ködre és ónos esőre is kell számítanunk a mai nap folyamán Magyarországon.
A következő napok általános szürkeségéből csak a Dunántúl déli tájai lóghatnak ki.
A meteorológiai szolgálat az ország északkeleti térségében két megyére is figyelmeztetést adott ki az ónos eső veszélye miatt.
Délnyugaton, délkeleten és a nógrádi völgyekben még délelőtt 11-kor is kitartott a köd és a fagy.
Fagyos, napsütéses reggelt hozott karácsony második napja Magyarországon, a napokban is durva fagyokra kell készülni.
Öt megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki Magyarországon tartós, sűrű köd veszélye miatt.
Tíz megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki Magyarországon tartós, sűrű köd miatt.
Szerte az országban tartós, sűrű ködre kell számítani, főleg a reggeli és esti órákban.
Kedden hét megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki tartós, sűrű köd miatt Magyarországon.
A legfrissebb előrejelzések szerint a következő napokban se fog télire fordulni az időjárás itthon.
Hétfőre a HungaroMet több térségre is elsőfokú figyelmeztetést adott ki tartós, sűrű köd miatt.
A hétvégén a szél alig mozdul, jelentős változás nem várható, vasárnap néhol tíz fokkal zárjuk a novembert.
Az ország jelentős részén tartós, sűrű ködre kell számítani a mai nap folyamán itthon.
Már csak a magasabb hegycsúcsok emelkednek ki a ködfelhőből, 800-900 méter között hullámzik a hidegpárna teteje.
Kilenc megyére is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki tartós, sűrű köd miatt Magyarországon.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
