Beköszöntött az őszi idő, ennek hatására csökkent a levegőben megtalálható pollenszemek száma is.
A szakértő szerint egész szeptemberben magas maradhat a parlagfű koncentrációja Magyarországon.
A parlagfű virágporára allergiásoknál hamarosan jelentkezhetnek az allergiás tünetek.
A következő napokban tapasztalható hideg, fagyos éjszakák az egész országban akadályozni fogják a túl korai rügyfakadást.
Az enyhe időnek köszönhetően napokon belül elkezdődhet az idei pollenszezon Magyarországon.
Intelligens szántóföldi tervezéssel és a tájrészletek gondos összehangolásával is rengeteget tehetnénk a beporzók védelméért.
A biológusok jelentős áttörést értek el a zöldség hőtűrő képességének kutatásában.
Nyolc városban volt idén extrém magas pollenkoncentráció, a Nébih pedig több mint 37 millió forint bírságot szabott ki a parlagfű miatt.
Egy 2016-os IPBES jelentés alapján az emberek által fogyasztott termékek egyharmad részéhez közük van a beporzó-fajoknak.
A parlagfű pollenkoncentrációja várhatóan július utolsó hétvégéjén több helyen is elérheti a tüneteket okozó szintet.
Legyenek bármilyen szépek, ezeket a növényeket inkább ne ültesd el a kertedbe, komoly bajt okozhatnak.
Átírhatja a beporzás rovartörténelmét egy új felfedezés, miután orosz tudósok a legkorábbi beporzó rovarokat találhatták meg.
Sokkoló tanulmány látott napvilágot.
Így védekezhetünk a pollenek ellek.
Hipoallergén almafajtákat állítottak elő Németországban.
Új biológiai védekezéssel kísérleteznek magyar kutatók a parlagfű ellen.
Online térképen a növények inváziója.
Inváziós növényfajok elterjedését térképezik föl az SZTE kutatói.
Arra hivatkoznak, hogy a pollen káros a légzőszervi betegségekkel rendelkezőkre.
Nemcsak a méheket kell védenünk!
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
