A Nemzeti Népegészségügyi Központ friss jelentése szerint a hét elején a lehűlés és a csapadék hatására várhatóan alacsony lesz a pollenterhelés. Az eperfafélék pollenkoncentrációja országosan közepes szintű, míg a pázsitfűféléké és a fenyőféléké az alacsonyközepes tartományban alakulhat - olvasható a HelloVidék oldalán. Mint írták, alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a tölgy, a kőris, a platán, a nyír, a juhar, a ciprus- és tiszafafélék, a fűz, a dió, a gyertyán, továbbá a vadgesztenye, a sás, a bükk és az ernyősvirágzatúak virágpora pollenje. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a levegőben már megjelent a lórom, az útifű és a bodza virágpora is. A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony, az Alternariáé helyenként eléri a közepes szintet.

Továbbra is előfordulhat a levegőben az úgynevezett „nyárfaszösz”, ami azonban a tévhittel ellentétben nem okoz pollenallergiás tüneteket, mivel valójában a nyárfa terméséből és annak szél által való elterjedését segítő, üres, levegővel telt, allergén fehérjéket nem tartalmazó részeiből áll. Akiknél ebben az időszakban jelentkeznek pollenallergiás tünetek, azoknál valószínűleg a levegőben aktuálisan jelen lévő allergén növények pollenszemei okozhatják ezeket.

Ezek a növények inkább ne kerüljenek a kertbe, ha valaki allergiás rájuk

Az ANTSZ szakemberei két kiadványban gyűjtötték össze, milyen növények okoznak allergiát Magyarországon. Az „Allergén növények” című kiadvány első és második kötete az allergén fák és cserjék, illetve a lágyszárú növények felismerését segíti. A kiadványokat az allergiások, a kertészkedők és a várostervezők figyelmébe ajánlották a készítők, hiszen a hiánypótló kiadványukban összesen 104 növény potenciális allergenitását is feltüntették. De vajon melyek azok a növények, amelyeket, nem érdemes az embernek a kertjében elültetni, ha allergiától szenved?

Az allergia megelőzésének egyik fontos eszköze az allergének térbeli elkerülése. Ennek alapfeltétele, hogy a betegek felismerjék környezetükben azokat a növényeket, melyek az allergiás tüneteiket okozhatják. A kiadványunk első részének célja, az allergiás betegek és orvosaik számára bemutatni az allergén fákat és cserjéket

- hívta fel a figyelmet a kiadvány szerzője, Dr. Magyar Donát.

Mint a szakember írja, a pollen a virágzáskor jut a levegőbe, ezért a virágzó állapot ábrázolására helyezték a hangsúlyt, így az allergén elkerülését időben is megtehetik az emberek. Az egyes növényeknél tanácsok találhatók az allergiás tünetek csökkentésére (például kétlaki fajok esetében a termős példányt ültessük). Dr. Magyar Donát hangsúlyozta, hogy a már meglévő allergén pollenadó fák és cserjék kivágása nem javasolt, újak telepítésénél azonban figyelembe kell venni a közegészségügyi szempontokat is. Növények vásárlása előtt ajánlott utánanézni, hogy a kiválasztott faj nem szerepel-e az allergén növények listáján.

Célunk elsősorban azoknak a növényeknek a bemutatása, melyek pollenkibocsátásuk révén légúti allergiát okozhatnak, de emellett azokra is felhívjuk a figyelmet, melyek nem pollenszemek, hanem más, légkörbe szóródó részecskék (fűrészpor, beszáradt tejnedv stb.) révén válthatnak ki allergiás tüneteket. Nem célja a kiadványnak azon növények bemutatása, melyek más jellegű közegészségügyi problémát okozhatnak, mint például ételallergiát, ideértve a keresztreakciókat, mérgezést, vagy rovarokat csalogató hatásuk révén méh- és darázscsípésekhez járulnak hozzá. A hazai allergén növények mellett azokat is ismertetjük, amelyek külföldi utazásaink során okozhatnak allergiás tüneteket. Kiadványunk első részében a leggyakoribb allergén fák és cserjék szerepelnek, míg a második részben a lágyszárú növényeket mutatjuk be

- írta Dr. Magyar Donát.

Íme a lista, az allergiát okozó fákról és cserjékről:

• Juharok
• Tengerparti seprűcserje vagy borfa
• Éger
• Közönséges nyír
• Közönséges gyertyán
• Komlógyertyán
• Közönséges dió
• Pekándió
• Mogyoró
• Szelídgesztenye
• Európai bükk
• Japánciprus, szugifenyő
• Keskenylevelű ezüstfa
• Kislevelű fikusz
• Kőris
• Homoktövis
• Nemes babér
• Fagyal
• Fehér eperfa
• Kínai papíreperfa
• Olajfa
• Platán
• Nagylevelű kínai kőtiszafa
• Nyárfa
• Tölgy Pillangósok
• Trópusi pillangósok

Itt pedig a lista az allergiát okozó lágyszárú növényekről:

• Pázsitfűfélék
• Disznóparéjfélék
• Libatopfélék
• Földimogyoró
• Kenderfélék
• Fészkesek
• Parlagfű
• Fekete üröm
• Parlagi rézgyom
• Aranyvessző
• Betyárkóró
• Szerbtövis
• Keserű hamisüröm
• Gyöngykosárka
• Szálaslevelű sédkender
• Repce
• Palkafélék
• Keserűfűfélék
• Csalán
• Falgyom
• Útifű fajok
• Egynyári szélfű
• Erdei tündérfürt

A két kiadványt olvasgatva az ember megtudhatja, hogy az egyes növényeket miért nem érdemes elültetni a kertben, illetve, ha már megvannak, miképp csökkenthetők az allergiás tünetek. Ennek során érdemes megismerni a növényfaj potenciális allergenitását. De mi is ez? "A potenciális allergenitás egy adott növényfaj lehetséges allergiakiváltó képességét jelenti a növény pollenszemeinek allergizáló tulajdonsága, a pollen alaktani tulajdonságai és pollentermelése alapján. A kiadványban mindegyik növényfaj esetén jelölték a potenciális allergenitás szerinti minősítést."

Ahogy a kiadványban írták, a halvány zöldtől (nem allergén) vörösig (nagyon erősen allergén) tartó színkódok nem az esetleges allergiás tünetek erősségét jelzik, hanem annak valószínűségét, hogy az adott növény hazánkban allergiát okoz. A szakemberek hozzátették, hogy allergológiai szempontból nem ajánlottak a sárga (mérsékelten allergén), narancssárga (erősen allergén), piros és szürke (valószínűleg allergén) színnel jelzett növények.