Ebbe a zalai feldolgozóba szállít sok termelő: 100 km-ről is érkeznek

Berla Attila2025. szeptember 12. 06:01

Zalaszentgróton működik egy üzem, ahol a zöldségek, gyümölcsök és gyógynövények feldolgozása zajlik. A vállalkozás egyre szélesebb körben ismert, hiszen bérfeldolgozást is vállal, tehát a termelők beviszik alapanyagaikat, amelyekből a feldolgozóüzem gyümölcsleveket, kompótokat, illóolajokat vagy más késztermékeket állít elő. A mindennapok kihívásairól, az idei aszály hatásairól, a szőlőt sújtó kabócáról és a jövő kilátásairól Fatér Balázs István vállalkozó beszélt az Agrárszektornak.

A szakember elmondása szerint az elmúlt időszakban komoly hatással volt a szárazság a beszállítói körre. Zalaszentgrót környékén 100 kilométeres körzetből érkeznek az ügyfelek, így mindig akad olyan gazda, akinek gondot okoz az időjárás, és olyan is, akinek kevésbé.

Sokan jelezték, hogy a szárazság miatt idő előtt ledobálja a fa az almát, ezért egyre többen hozzák be korábban a termést feldolgozásra

– mutatott rá a vállalkozó.

Saját termesztésben gyógynövényeket nevelnek főként levendulát, mentát és bodzát, de ezek mindössze pár száz négyzetméteren találhatók. A munkaerőhelyzet ugyanúgy kihívást jelent a feldolgozóiparban, mint a mezőgazdaság más területein. Fatér Balázs István szerint nem a pénz, hanem az akaraterő hiánya a legnagyobb gond.

A dolgozni akaró ember a kevés. Mi betanítjuk a munkavállalókat, ez nem akadály, de ehhez kitartás és felelősségtudat is kellene

– mondta.

A gyümölcsfeldolgozás során a legnagyobb feladat a megfelelő minőségű alapanyag biztosítása. Az ügyfelek az évek során sokat fejlődtek, időben szedik le a gyümölcsöket, így például az alma préselésre már szinte mindig alkalmas állapotban érkezik. A csonthéjas gyümölcsök esetében viszont gyakran gondot okoz a mennyiség, hiszen fagyok vagy más időjárási tényezők miatt a 100 kilogrammos alapmennyiséget sokszor nem tudják elérni a gazdák.

Súlyos nehézségekkel kell szembenézni a gyümölcsszektorban

A legkomolyabb fenyegetést ugyanakkor nem az időjárás, hanem egy kártevő, a kabóca jelenti, amely a szőlőtermesztésben okoz hatalmas károkat. A rovar egy baktériumot juttat a növénybe, amely miatt a levelek megpörkölődnek, a tőkék elpusztulnak.

Ilyenkor ki is kell vágni a fertőzött tőkét, amiért tőkénként körülbelül 2000 forint támogatást kapnak a gazdák.

Mint mondta, léteznek olyan fajták, például a solaris, amelyek alkalmasak a biobor készítésére is, de a hazai termelők többsége még mindig a hagyományos fajtákhoz ragaszkodik. A vállalkozó a jövő kilátásairól is beszélt, aki úgy látja, hogy a klímaváltozás hatásai egyre erősebben érződnek, és elsősorban az UV-sugárzás okoz majd nagy gondot.

Szerintem egyre rosszabb lesz. Az UV egyszerűen elégeti a növényeket, emiatt és a vízgazdálkodási hiányosságok miatt komoly károk jönnek. A málnát például már több éve nem lehet normálisan termeszteni itthon, mert egyszerűen ráég a gyümölcs a növényre

– mutatott rá.

A gyümölcsfajták jövőbeni termeszthetőségéről úgy vélekedett, hogy mindegyikben van potenciál, ha sikerül megvédeni a termést. A meggy és a barack például idén gyenge termést hozott, de aki megfelelő védekezéssel jó minőségű árut tudott előállítani, az jó áron értékesíthette. Az elmúlt év azonban megmutatta, hogy a fagyok, a szárazság és a kártevők egyaránt képesek megtépázni a gazdák munkáját.

Fatér Balázs István szerint az alkalmazkodás, a technológiai megoldások és a tudatos termelés kulcsfontosságúak lesznek a következő években. Ugyanakkor a feldolgozóüzemek szerepe is felértékelődik, hiszen sokszor ők jelentik az egyetlen biztos pontot a termelők számára, akiknek a felhalmozott gyümölcsöt és zöldséget értékállóbb formába kell átmenteniük.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
gyümölcs, magyar, kártevők, gazda, szárazság, vállalkozás, magyarország, feldolgozás, klímaváltozás, gazdák, gyümölcstermelés,