Berla Attila • 2026. október 19. 06:03
A következő években sok kisgazdaság felhagyhat a termeléssel, és tovább erősödhet az ágazat koncentrációja.
Az aszály miatt 30–40 százalékkal kevesebb gabona termett a nyugati határszélen, miközben a sertéspiaci helyzet és az emelkedő költségek is nehezítik a gazdálkodók életét. Debreceni Zsolt, a Vas vármegyei Gyöngyösfalu térségében működő családi gazdaság vezetője szerint a kisebb termelők számára egyre nehezebb fenntartani a gazdaságot, különösen akkor, ha kizárólag alapanyagként értékesítik a termékeiket. Saját tapasztalatai alapján a feldolgozás és a közvetlen értékesítés jelenthet kiutat a nehéz helyzetből. Hozzátette, a következő években sok kisgazdaság felhagyhat a termeléssel, és tovább erősödhet az ágazat koncentrációja.
A gazdaság Vas vármegyében, Gyöngyösfalu és Kőszegszombathely térségében, a nyugati határ közelében működik. A család összesen 70 hektáron gazdálkodik, ebből 50 hektár szántó, 10 hektár legelő, további 10 hektár pedig erdő. A növénytermesztés mellett több állatfajjal is foglalkoznak: sertést, szarvasmarhát, juhot, lovat és szamarat tartanak, emellett a sertések feldolgozását is maguk végzik. A gazdaság családi vállalkozásként működik, Debreceni Zsolt felesége és nagyobbik fia is főállásként foglalkozik ezzel a hivatással, kisebbik fia pedig a munkahelye mellett segít be a működésbe. Külső munkaerőt jelenleg nem alkalmaznak, bár a gazdaság korábbi időszakában a feldolgozásban és az állatok körüli munkákban is dolgoztak alkalmazottak.
A sertéseket kistermelőként dolgozzák fel, majd a kész termékeket a gazdaságnál és termelői piacokon értékesítik. A szarvasmarhák feldolgozására szintén van engedélyük, ezt azonban jelenleg nem tartják gazdaságosnak, ezért a hízott állatokat inkább külföldön értékesítik. A sertésállomány jelenleg 15 anyakocából áll, az éves átlagállomány pedig eléri 300 hízós darabszámot, amelyeket saját maguk dolgoznak fel. Emellett 20 bikát hizlalnak, és a szarvasmarha-állomány bővítését is tervezik. Debreceni Zsolt szerint a nyugati határ közelsége egyszerre előny és hátrány. A térségben van fizetőképes kereslet a termékekre, a jelenlegi kapacitásuknál többet is el tudnának adni. A munkaerő biztosítása viszont nehéz, mert a környékbeli bérekkel a mezőgazdaság számára nehéz versenyezni.
Sajnos se a szakképzett munkavállalót nem lehet találni, sem olyan munkást, aki egyáltalán szívesen dolgozna a mezőgazdaságban. Tehát egyáltalán nincs munkaerő
– fogalmazott Debreceni Zsolt.
Az idei év a szántóföldi növénytermesztésben és az állattartásban is nehézségeket hozott. Debreceni Zsolt szerint a sertéspiac helyzete olyan kedvezőtlen, hogy feldolgozás nélkül nem érné meg fenntartani az állományt. Eközben az aszály miatt a gabonatermés is jelentősen elmaradt a megszokottól, a szálastakarmány beszerzése pedig különösen nehézzé vált. A gazdálkodó becslése szerint a nyugati határszélen idén 30–40 százalékkal kevesebb gabona termett a szokásosnál. A takarmányellátásban egyelőre segítséget jelent, hogy a korábbi évekből tartalékokat halmoztak fel, így ezekből most fel tudnak használni. Hozzátette azonban, hogy ha egy újabb hasonlóan aszályos év következne, az már komoly veszélybe sodorná a gazdaság működését.
A sertéspiaci nehézségek miatt a gazdálkodó szerint a feldolgozás jelenthet megoldást a kisebb családi gazdaságok számára. A saját termékek előállítása és értékesítése ugyanakkor sok munkát, beruházást és megfelelő szaktudást igényel, ezért nem mindenki számára egyszerű az átállás. Saját tapasztalatai alapján azonban ez a modell gazdaságilag is működőképes lehet. Hozzátette, hogy Magyarországon egyre többen keresik azokat a termelőket, akik személyesen vállalják a felelősséget az általuk előállított termékekért. A gazdálkodó úgy véli, a kisebb településeken is lenne helye több helyi húsfeldolgozónak és tejtermékeket előállító vállalkozásnak. A gazda arról is beszélt, hogy a vásárlók egy része már nemcsak az árat nézi, hanem a termék eredetét és a termelő személyét is fontosnak tartja.
A családi gazdaság a termelés és a feldolgozás mellett a látogatók fogadásában is lehetőséget lát. A lovak, szamarak és más állatok miatt is érdekes lehet a telep azoknak, akik szeretnék megismerni a gazdálkodás mindennapjait. Debreceni Zsolt tapasztalatai szerint iskolák, óvodák és családok részéről is van érdeklődés az ilyen látogatások iránt. Elmondta, hogy a nyitott gazdaságok a közvetlen értékesítés mellett abban is segíthetnek, hogy az emberek közelebb kerüljenek az állattartáshoz és az élelmiszer-előállításhoz. Szerinte a családi gazdaságoknak érdemes lehet ebbe az irányba is nyitniuk, amennyiben a lehetőségeik és a mindennapi munkájuk ezt megengedik.
Debreceni Zsolt szerint a fiatalok mezőgazdaságtól való távolmaradásáról is beszélt, és elmondta, hogy ennek az egyik oka a nagy élőmunkaigény. Az állattartásban nincs szabad hétvége vagy kötött, nyolcórás munkanap, az állatok ellátását a pihenőnapokon is meg kell oldani. Emellett a gazdálkodók társadalmi megítélését és a jövedelmezőséget is olyan tényezőnek tartja, amely visszatarthatja a fiatalokat az ágazattól. A jövedelmezőséget az is rontja, hogy a gazdálkodó szerint a mezőgazdasági termékek értékesítési árai az elmúlt öt-hat évben alig változtak, miközben a termeléshez szükséges inputanyagok és beruházások költségei jelentősen emelkedtek. A gázolaj, a növényvédő szerek, a műtrágya és az építőanyagok drágulását egyaránt olyan tényezőnek tartja, amely egyre nagyobb terhet ró a termelőkre. A következő évekkel kapcsolatban Debreceni Zsolt úgy véli, hogy a kisebb gazdaságok közül sokan nem tudják majd tovább folytatni a termelést. A saját környezetében az elmúlt négy-öt évben több sertéstartó is felhagyott a gazdálkodással, és szerinte ez a folyamat folytatódhat.
A jövőben azok a gazdaságok maradhatnak életképesebbek, amelyek a termelés mellett a feldolgozást és az értékesítést is kézben tartják. Ez azonban rendkívül sok munkával jár, és önmagában nem jelent garanciát a sikerre
– zárta gondolatait.