A sertéshús iránti kereslet - sok más alapvető élelmiszerhez hasonlóan - megsínyli a jelenlegi helyzetet, amelyet tovább súlyosbít a magas energiaárak generálta infláció és a fogyasztók megélhetési válsága. A kínálati oldalon a legtöbb nagy termelő és exportőr csökkentette állományát, ám a javuló hatékonyság és a Trump-féle kereskedelmi konfliktusok lelassították a piaci alkalmazkodási folyamatokat.

Az Egyesült Államokban stabil a helyzet, a június 1-jei összeírás alapján a teljes sertésállomány 73,67 millió egyedet számlált, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbi szinttel. Miközben a tenyészállomány 1,2%-kal, 5,88 millió darabra apadt, a hízóállomány lényegében stagnál. Az amerikai termelők így nem változtatnak a kibocsátáson, a kocaállomány mérséklődését ugyanis a kocatartás hatékonyságának javulása és a Kanadából származó élőállat-behozatal ellensúlyozza. Bár a piaci árak jóval elmaradnak a tavalyi szinttől, az erős exportkereslet, különösen a belsőségexport, némileg támogatja a piacot.

Az Európai Unióban tovább mélyül a válság, az uniós átlagár 2026 második negyedévében is csökkent, júniusban már mintegy 24%-kal maradt el az egy évvel korábbi bázistól. Több tagállamban a termelők, a szakmai szervezetek és a kormányok is rendkívüli támogatást követelnek, míg a brit ágazat szintén állami segítségért folyamodott a kialakult "kétségbeejtő helyzet" miatt. Az alacsony árak hátterében a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiány áll, amelyet elsősorban a Spanyolországot és más tagállamokat érintő járványügyi exportkorlátozások, valamint a szélsőséges európai hőség okoz.

Kína, a nyugati exportőrök egyik legfontosabb felvevőpiaca, 2026 első felében csaknem negyedével csökkentette importját, jóllehet a belsőségbe-hozatal csupán 5%-kal esett vissza. A kínai sertésárak egy átmeneti kilengést leszámítva továbbra is történelmi mélyponton vannak, aminek az az egyszerű oka, hogy a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet. A pekingi hatóságok új szabályozással igyekeznek kapacitásleépítésre kényszeríteni az ágazatot, felszólítva a nagyvállalatokat a kibocsátás visszafogására, az utóhizlalás korlátozására és az átlagos vágósúly csökkentésére. A kulcsfontosságú tartományoknak saját kapacitásszabályozási terveket kell végrehajtaniuk a nemzeti célok elérése érdekében, ami a központi tervezés és a szabadpiac klasszikus ütközését mutatja.

A globális sertésárindex szerint a ciklus 2026 első felében végig leszálló ágban maradt, és a lefelé tartó trendben egyelőre semmi nem utal fordulatra, így az árak vélhetően az év hátralévő részében is a mélyponton stagnálnak majd. A helyzet ráadásul tovább romolhat, hiszen a Perzsa-öbölben egy esetleges iráni rakétatámadás miatti ellátásilánc-akadozás bármikor a koronavírus-járvány idején tapasztalt válsághoz hasonló következményeket idézhet elő, miközben a fogyasztók is egyre óvatosabban költenek.