Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar #GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most #agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés podcast műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
00:00 Bevezető
1:32 Nincs olyan fejlett ország a világon, amelyik agrárország lenne
4:16 A franciák ezen biztosan megsértődnének
5:00 A fejlett országokban 1-3 százalék a #mezőgazdaság hozzájárulása
5:41 Szomália, Niger és Etiópia tekinthető igazi agrárországnak
6:31 Nem volt ez mindig így
8:25 Exponenciálisan gyorsuló pályára állt a világ
9:40 A második világháború után is domináns maradt az agrárium
10:40 A többi szektor nem törvényszerűen munkaerő-elbocsátó
11:51 Élelmiszerből nem jó nettó importőrnek lenni
15:40 Az agrár-ipari és az ipari-agrár ország terminus technicus a szocialista időket idézi
18:23 Mit hoz az egészbe a magyar agrofood szektor?
20:26 A magyar élelmiszeripar kifejezetten alacsony hozzáadott értékű tevékenységnek számít
22:18 A belső piac nem fog bűvülni, Magyarország most is nettó exportőr
23:04 Tudunk-e versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel?
25:23 1984 volt a magyar agrárium csúcs éve. Hozható-e még az a volumen vagy értéknövelésre van inkább szükség?
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
