
Vége az otthoni disznóvágásoknak? Búcsúzhatunk az ősi hagyománytól?
A generációváltás elmaradása és a vidéki életforma átalakulása tovább gyorsítja a háztáji állattartás visszaszorulását.
Az augusztus 20-i tűzijáték régóta a nemzeti ünnep egyik leglátványosabb része. Az elmúlt években azonban egyre többször került elő, hogy a fény- és hanghatások az állatokat, embereket is zavarhatják, a szálló por, a fémek, fémsók és a különböző égésgyorsítók pedig a környezetbe és az emberi szervezetbe kerülve különféle kockázatokat hordozhatnak.
De vajon mikor jöhet el az idő, hogy végleg olyan látványelemekre cseréljük a hagyományos tűzijátékot, amelyek a fenntarthatóság, az élővilág, az emberi egészség és a költségvetés szempontjából is kedvezőbb alternatívát jelenthetnek? És milyen pozitív példával szolgálhat az átállásban a tatai csendes szilveszter?
Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast augusztus 20-i adásában, ahol vendégünk Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, valamint Csordás Endre polgári természetőr, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezető önkéntese.
00:00 Bevezetés
02:53 Több tízezer madár 80-90 százaléka menekült el Tatáról
11:31 Duplájára emelkedik a pulzusuk
16:20 Újabb lökés a légszennyezésnek
19:38 Fémek, fémsók, égésgyorsítók kerülnek a levegőbe
21:31 11,5 órára 35-szörösére ugorhat a légszennyezés
26:40 A 2017-es tűzijáték végleg betette a kaput
33:38 Lehet másképp? Fényfestés és drónshow jöhet a tűzijáték helyett
Gyártásvezető: Tarjáni-Szucsik Anita
Szerkesztő: Farkas Alexandra
Videó/hang: Ács András
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/









A generációváltás elmaradása és a vidéki életforma átalakulása tovább gyorsítja a háztáji állattartás visszaszorulását.
A nyugat-európai nagy állattenyésztő országok mellett Magyarországon esett be a leginkább a nyerstej felvásárlási ára.
Nagyot fordult a világ: a rovartenyésztés tíz év alatt jutott el a perifériáról az európai szakpolitika napirendjére.
A pénzhiány mellett a tudománykommunikáció hiánya és a kishitűség is hátráltatja a magyar innovációt.
Miért termesztenek kevesen csicsókát, mángoldot vagy földi mandulát?
Az idei tenyészidőszak komoly próbára tette a hazai cukorrépa-állományokat. Az erős aszály különösen ott éreztette hatását, ahol nem állt rendelkezésre öntözési lehetőség.
Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.
A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.