A tavalyi év kedvezett a korábban sokat szenvedő sertéságazatnak, amelynek hátterében leginkább a gyorsan csökkenő gabonaárak álltak, ráadásul mindeközben még kedvező szinteken maradtak a felvásárlási árak is. Az utóbbi időben ebben történt némi korrekció, de a jelek szerint a pozitív hangulat így is kitart.

A sertés jól megy, a tej nem annyira

A sertéstartás az idei évben úgy indult, hogy egészen magas élősertés árak voltak, 720 forint környéki szintekről indultunk, most egészen 640-650 környékéig estünk vissza, amely több mint 10 százalékos csökkenés. Ez egyelőre nem befolyásolja azt, hogy a sertéstartásban az idei évre pozitív várakozásaink vannak

– mondta el az Agrárszektornak Ifj. Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a takarmányárakban nem számítanak emelkedésre, igaz, a fehérjehordozók, így a szójadara, vagy napraforgódara lehetne olcsóbb, de a gabonanövények ára továbbra is alacsony.

Ezzel a fő költségtényező ára egyelőre alacsony.

A tej esetében ugyanakkor az ügyvezető szerint már nem ilyen bíztató az összkép, a feldolgozók nagy része a tavalyihoz képest kedvezőtlenebb szerződést kötött a termelőkkel. Ez általában az EU27 átlagárához van kötve, amely, ha emelkedik, akkor az még javíthat a gazdák mostani helyzetén.

Összességében tehát a sertésben optimistábbak vagyunk, mint a tejtermelést illetően. Ez a bizakodás egyébként más állattartók esetében is igaz.

Mint elmondta, a sertéshús esetében Nyugat-Európában drasztikusan esik a fogyasztás, viszont a termelési problémák miatt ennél is nagyobb ütemben esik a sertéshús termelése. A tavalyi évben azért is maradtak ilyen magasan az árak, mert a feldolgozók azzal szembesültek, hogy a vágóhidak nem tudják a kapacitásuk 100 százalékát kihasználni, mert nincs alapanyag hozzá. Ha ez változik, akkor az árak is óhatatlanul követik majd. Összességében emiatt a cégvezető óvatos optimizmussal tekint 2024-re.

A feldolgozók még küzdenek az ártárgyalásokon

Jelenleg az az összeg, amit a sertésért kapnak a termelők, a legtöbb tenyésztő számára megfelelő eredmény elérésre ad lehetőséget. A problémát inkább az jelenti, hogy ennek az árnak a jelentős része nem épült még be teljesen a húsok és húskészítmények árába

– mondta el az Agrárszektornak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Hozzátette: ez olyan probléma, amivel a feldolgozók küzdenek. 

Kétségtelen, hogy az állattartóknak jelenleg kedvez a mostani helyzet, ami leginkább annak köszönhető, hogy a takarmánygabona árak jelentősen csökkentek és nem vár senki érdemi növekedést.

Ugyanakkor az európai piacon az állománycsökkenés és a fogyasztáscsökkenés egyaránt jellemző, de a szakértők és a piaci szereplők inkább azt várják, hogy az élősertés árában valamikor az év második felében egy szolid korrekciós csökkenés lesz érzékelhető. Ez a várakozások szerint ugyanakkor valószínűleg nem lesz drasztikus – tette hozzá Éder Tamás.

Emelni kell a béreket

Némileg árnyalja a képet a baromfitartásban és -feldolgozásban egyaránt komoly szereppel bíró Master Good tulajdonosa, Bárány László, aki szerint a kedvező tényezők mellett vannak kockázatokat jelentő faktorok is.

Való igaz, hogy a meghatározó költségelemekből kettő is alacsony szinten marad, így a takarmány jelentős részét adó gabonafélék ára és az energia is. Ráadásul jelentősen visszaesett az importszója ára is, amely szintén kedvezőbb takarmányárakat jelent – mondta el az Agrárszektornak.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az egész hazai állattenyésztés munkaerő-gondokkal küzd. A Master Good a cégcsoporton belül differenciáltan, de például az állattenyésztési ágazatok területén 12-15 százalékos mértékben munkabért növelt.

A fogyasztás nem akar lábra állni

Ez még mindig kigazdálkodható lenne, csakhogy a kereslet semmilyen módon nem akar magához térni. Hiába van egy alacsonyabb költségű állati termékem, ha annak a kereslete egy folyamatos visszaesésben van, ami egész egyszerűen azzal jár, hogy mennek vissza a feldolgozott állati termékek árai. Ráadásul egész Európa tele van a nagyon olcsó ukrán csirkemellfilével, ami minden korlátozás nélkül áramlik be az Európai Unió minden országába.

Bárány László szerint a januári forgalmi adatokból az látszik, hogy 12-15 százalékkal esett vissza volumenben a csirketermékek belföldi forgalma Magyarországon. Mint elmondta, a Master Good esetében természetesen az exportpiacok lehetőséget adnak arra, hogy az ilyen egyensúlytalanságokat kezeljék, hiszen a cég több mint negyven országba szállít. Az exportpiacokon azonban hasonlóan visszafogott árakat látnak.

Az export sem megoldás mindenre

Nem szerencsés az sem, hogy a madárinfluenza-korlátozások miatt a mentes szereplők sem tudnak exportálni számos, egyébként jó piacra. Van néhány távol-keleti ország, például Vietnám, amely nem ismeri el a regionalizációt, így a kitörések után ideiglenesen nem lehet ezekbe szállítani akkor sem, ha az érintett exportőrt nem érinti a madárinfluenza.

Összességében ezek miatt a baromfi esetében Bárány László némileg gyengébb évet vár a tavalyinál.

Ha a 2023-as évnek iskolai osztályzatot kellene adni, akkor azt mondanám, hogy négyest kapna. Ez igaz az állattartó telepek termelésére, jövedelmezőségére és a feldolgozásra is. Jelen pillanatban az osztályzat hármas alá lenne, mert ha ilyen alacsony költségszinteknél és az ebből feldolgozott alacsony árú baromfitermékeknél sem élénkül meg a piac, akkor itt áremelés nem lesz

fogalmazott a Master Good vezetője, aki szerint legkorábban 2025-ben várható felívelés.