Nincs mese: újra kell tervezni az agrártermelést Magyarországon

Nincs mese: újra kell tervezni az agrártermelést Magyarországon

2022-ben a hatalmas aszály, majd az inputár-robbanás, majd 2023-ban a terményárak csökkenése komoly kihívást jelentett a szántóföldi növénytermesztésnek, amely tavaly ágazati szinten veszteséges lett. A megoldás a hagyományos termelési struktúra újragondolása, a költségoptimalizálás, és a mennyiségi gondolkodás helyett a komplexebb célok kitűzése lehet – hangzott el az AGROmashEXPO csütörtökön megtartott kerekasztal-beszélgetésén, amelyet a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) szervezett. A résztvevők összességében érdemi terményár-emelkedésre nem számítanak idén, amely azt jelzi, hogy az alkalmazkodás kerül előtérbe idén és a következő években is.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Vannak annál fontosabb ügyek is, mint a támogatási rendszer, mindig inkább a piaci viszonyok, az arra adott termelői reakciók döntik el, mire jutunk – fogalmazott az eseményen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Hozzátette: 2022-ben azok, akiket nem gyalult földig az aszály, jó eredményességet tudtak felmutatni. 2023-ban viszont már a magas termelési költségek, az alacsony terményárak és az áthúzódó hatások miatt az ágazat veszteséges lett, ahol átlagosan a búzán 64 ezer, a kukoricán 48 ezer forint veszteség keletkezett.

Egy 2023 novemberében készített felmérés szerint a búza esetében 4,8, kukoricánál 7, árpánál 5,5 tonnás hektáronkénti hozamnál van a fedezeti pont. Előrevetítve 2024 is ezt mutatja, ahogy fogalmazott:

örülünk, ha nullán vagyunk, néhol veszteség, néhol kis nyereség születik.

Az értékesítési képességeinket emellett az határozza meg, hogy miképpen alakulnak a fekete-tengeri szállítások és Oroszország mennyi gabonát juttat el Afrikába. Közösen kell gondolkodnunk arról, hogy hogyan lehet erre a helyzetre reagálni – szögezte le az államtitkár.

Át kell gondolni az eddig termelést

A lehetséges megoldások között a precíziós lehetőségeket, a termésszerkezet helyenkénti átalakítását említette. A hagyományos, megszokott termékpalettát tekintve, amivel az ukránok is jelen vannak a piacon, csak a leghatékonyabban érdemes versenyezni és fel kell tennünk a kérdést, hogy a harminc éve művelt kommersz tömegtermelést hogyan lehet átalakítani úgy, hogy a termelők kedvezőbb helyzetbe jussanak. Még a tömegtermelésben előállított, de minőségi termés, a magasabb hozzáadott értékű értékláncba való tartozás is érdemi stabilitás is jelent. Csökkentenünk kell a kitettségünket a nemzetközi piac által rángatott termények felé is – szögezte le Feldman Zsolt.

A régi paraszti igazság is érvényes újra: jobban megéri a terményt bőrben eladni, vagyis az állattartáson keresztül megcélozni a várt eredményt.

A piaci folyamatok és a geopolitikai fejlemények is kemény feltételeket támasztanak, de azt is látni kell, hogy nagyon sokan képesek okosan reagálni a kihívásokra, amely reményre adhat okot. Ennek érdekében a közös gondolkodást, a jó gyakorlatok megosztását nem spórolhatja meg a szakma – fogalmazott az államtitkár.

A túlzott optimizmus indokolatlan

Az inputanyagokat előállító cégeket, így az FMC-t is legalább annyira érdekli, mennyi lesz a búza ára, mint a termelőket, hiszen alacsony árak mellett az inputpiac is „behal” – fogalmazott Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

– tette hozzá. Kérdés ugyanakkor, hogy előre vagy hátra meneküljenek-e a termelők, az intenzív, vagy az extenzív gazdálkodás irányába.

Mennyiségben nem tudunk versenyezni

Óvatos a 2024-es várakozásokkal kapcsolatban Párkányi Gábor a minőségtanúsító Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója is. A raktárak tele vannak, az árak kismértékben visszarendeződtek, de érdemi emelkedés nem valósult meg, a minőség pedig jobb az egy évvel korábbihoz képest – mondta el. Fontos az is, hogy a termés minősége nem javul a raktárakban. Ez azért is nehéz, mert ilyen árak mellett, a mostani nehéz helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy tonnákat dobjunk ki – tette hozzá.

Ráadásul Magyarország mennyiségben nem tud versenyezni olyan országokkal, ahol más szerkezetben hihetetlen volumenekkel jelentkeznek a piacon.

Főleg nem 11-es fehérjével rendelkező búzával, egyértelműen olyan termékeket kell termelnünk, amelyek prémium kategóriába tartoznak

– szögezte le.

Nem szabad fejjel menni a falnak

Nagyon meg kell néznünk, hogy mit mire költünk, az inputárakat pedig nem szabad emelniük az ezt kínáló cégeknek – jegyezte meg Umenhoffer Péter, a Mikro-Vital cégvezetője. Hozzátette: a termelési struktúra átalakítása indokolt, ám el kell kerülni a szélsőségeket.

– fejtette ki.

Maximalizálás helyett optimalizálás

A korábbi évek arról szóltak, hogy minél többet termeljünk, mert ugyan ingadozó árak mellett, de mindig lehetett értékesíteni a termést. Most inkább az kerül a fókuszba, hogy mennyiért állítjuk elő a termést, vagyis a költségoptimalizáláson lesz a hangsúly – mondta el Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője. Az inputanyagok felhasználásánál nem a maximumot, hanem az optimumot kell megcélozni.

Az utolsó mázsa plusz nitrogén kihelyezése a jelenlegi árak mellett már nem biztos, hogy megéri

fogalmazott.

Az ügyvezető a terményeket tekintve kis árnövekedést ugyan valószínűnek tart, de érdemi áremelkedést már nem. Összességében nyugodtabb, kiszámíthatóbb és alacsonyabb kamatokkal jellemezhető év következik, amelyben számolni kell olyan tényezőkkel is, mint az EPR-díj, a béremelkedés. Vajda Péter összeségében sem az input- sem a terményárakban nem számít drámai változásokra.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 28. 06:03