A korábban megszállt területek visszaszerzése óta eltelt néhány év alatt Azerbajdzsán nemcsak hatalmas szántóterületeket állított helyre, hanem egy ellenállóbb, önfenntartóbb nemzetgazdaság alapjait is megteremtette. Ez az átalakulás túlmutat a terméshozamokon vagy a gazdasági nyereségen – a méltóság helyreállításáról, a sebek gyógyításáról és egy olyan szuverén jövő megteremtéséről szól, amely évtizedekig konfliktussal és elhanyagoltsággal sújtott területeken épül. Az élelmiszer-ellátási bizonytalanságokkal, megszakadt ellátási láncokkal és éghajlati változékonysággal küzdő világban Azerbajdzsán mezőgazdasági újjászületése nemzetközi figyelmet érdemel.

A több mint 100 ezer hektár termőföld rehabilitálása, valamint a közel 100 ezer hektárnyi, hamarosan művelésbe vonható terület nem csupán technikai eredmény, hanem politikai és társadalmi mérföldkő is.

A mezőgazdaságra helyezett megújult figyelem az azerbajdzsáni kormány tudatos stratégiáját tükrözi, amely a felszabadított területeket nemcsak infrastrukturális projektek és lakhatás révén, hanem a földművelés által kívánja visszaintegrálni a nemzeti gazdaságba. Ezzel az állam azt az alapvető elvet érvényesíti, hogy a jólétnek és a békének alulról, a földből kell kinőnie - fogalmaz a cikk.

Az aknák ellen is küzd az ukrán agrárium

Az ukrán mezőgazdaság újbóli fellendülésében az aknamentesítésé a főszerep – az azeri példa lehet a megoldás.

Évtizedekig e területek nagy része elhagyatottan hevert, aknákkal volt tele, alapvető infrastruktúra nélkül, még önellátó mezőgazdaságot sem tudott fenntartani. Most a korábban tiltott zónáknak számító földeken búza, árpa és más alapvető növények teremnek.

Ez nem csupán gazdasági fejlődés, hanem egyfajta megújulás – a föld újraélesztésének és az egykor kitelepített vagy lehetőségektől megfosztott emberek megélhetésének biztosítása. A folyamat nem áll meg a földek felszántásával. Továbbra is kihívást jelent a talajminőség helyreállítása, az öntözőrendszerek korszerűsítése és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok biztosítása. Hosszú út áll még az ország előtt az ellátási láncok modernizálásában, e régiók szélesebb gazdasági folyamatokba való integrálásában és a fiatalok mezőgazdasági pályára vonzásában - teszi hozzá a cikk.