Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár.
A jelenlegi helyzetben, amikor a költségek magasak, az árak pedig hullámzóak, a józan, megfontolt gazdálkodás válik kulcsfontosságúvá.
A szektor hosszabb távú kilátásai kifejezetten bizonytalanok, különösen a száj- és körömfájás vírus hazai megjelenése óta.
A juhoknál pozitív fordulatot hozott a tavaly karácsonyi bárányárrobbanás, de az öröm nem tartott sokáig.
Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.
Óriási nyomás helyeződik a termesztőkre, hiszen a pisztácia iránti kereslet folyamatosan nő, míg a kínálat egyre szűkebb.
Elképesztő piackiesést okozhat a Magyarországon ismét megjelenő madárinfluenza.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.
A legutóbb elvégzett felmérésekből kiderült, hogy a gazdaságok mindössze 10 százalékánál van vezetői pozícióban 40 év alatti személy.
Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.
Nincsenek könnyű helyzetben a tormatermelők idehaza, lépésekre lesz szükség a következő években.
A kétezres évek folyamán a hazai nyúltenyésztés átrendeződött, és szinte tejesen megszűnt a klasszikus háztáji típusú termelés.
Jelentősen emelkedik a termesztett gomba mennyisége az Európai Unióban az elmúlt időszakban.
Elkezdődött a 2025-ös horgászszezon, többek között az idén debütáló elektronikus naplóval.
A ragadós száj- és körömfájás szlovákiai megjelenése után az emberek pánikvásárlásba kezdtek.
A gyümölcstermesztésben az egyik legnagyobb kockázati tényező a tavaszi fagyokban keresendő.
Március 26-án újabb települések azonosították a ragadós száj-és körömfájást Magyarországon, de már Szlovákiában is jelen van a kór.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Az ősz beköszöntével általában lassan véget ér az öntözési szezon, idén azonban más a helyzet.
A magyarországi fakitermelés az elmúlt 25 évben jelentős ingadozásokat mutatott, de a legtöbb évben 7 millió köbméter körül alakult
Jelentős mértékben nőtt az import tojás mennyisége az Európai Unióban az év első felében.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
