Elemzőként, illetve újságíróként csaknem két évtizede dolgozom a szakmában, szakterületem az agrárium és az élelmiszeripar. A klasszikus cikkírás mellett régóta részt veszek agrárszakmai eseményeken moderátorként, így aktívan szerepelek a Portfolio Csoport rendezvényein is, valamint állandó műsorvezetője vagyok az Alapvetésnek, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjének. Emellett elemzőként rendszeresen megszólalok különböző médiumokban mezőgazdasági és élelmiszeripari témákban. 2021 óta dolgozom a Portfolio Csoportnál, 2023 óta az Agrárszektor főszerkesztőjeként.
Szóba se jöhet Skandinávia? - A kontinens mezőgazdasági és élelmiszeripari potenciálja óriási, de a sikerhez egyelőre komoly tényezők hiányoznak.
A következő hetekben jönnie kell a csapadéknak a folytatáshoz, de ha így lesz, még akkor is sok kérdés nyitott marad.
Változtatás nélkül nem lehet talpon maradni a szántóföldi termelésben, de van néhány megoldás, amellyel csökkenthetők a kockázatok.
Terítéken a világ tömény italai a pálinkától a konyakon át a grappáig és a keserűkig.
Átalakul Ázsia élelmiszerpiaca: a növekvő keresletet feszültségek árnyékolják be.
Petőházi Tamás: újratervezés jön az agráriumban, amit eddig csináltunk, az nem folytatható tovább.
Kényelem extra igényekkel: dinamikusan nő és közben át is alakul a gyorsan elkészíthető ételek piaca.
Lehűlést és jóval kevesebb csapadékot jelentene az Atlanti-óceán áramlásának leállása.
Hamar jön a szüret, nincs sok idő a szépítésre – Szekszárdon esőért, Egerben napsütésért imádkoznak a borászok.
A piac kemény feltételeket szab, de van rosszabb is: ha nem engedik működni.
Továbbra is megoldatlan a munkaerő kérdése az agráriumban, az automatizáció világszerte a legfontosabb kérdéssé vált.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
A klímaválság egyszerre több olyan problémát is okoz a mezőgazdaságban, amiből egy is elég lenne.
Turizmus vagy agrárium? - a főszezon kellős közepén orrfacsaró bűz terjeng a vasi fürdővárosban.
Losó József szerint a költségszerkezet optimalizálása és a beruházások nélkül nincs jövője az élelmiszeriparnak.
Beindult a kényszerérés, egyre nagyobb problémát okoz a gyümölcságazatban is az extrém hőség és az erős UV-sugárzás párosa.
A csapadékosabb régiókban a profi termelők 8 tonnát is tudtak hozni idén, de a javítóbúzát nagyítóval kell keresni.
Minden kánikulai nappal 200 ezer tonnányi kukoricáról kell lemondania az országnak és egyelőre nem látszik az enyhülés.
A generációs változás új fogyasztói szokásokat is jelent, amelyekre reagálnia kell a pincészeteknek is.
10-15 százalékos költségnövekedést jelent a szőlészetekben az idén jól terjedő peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezés.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Pluszos és mínuszos eredményeket is mutattak a Bonafarm Csoport cégei, a Hungeritnél egészen a drámai veszteség.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül
