A mérgek nélküli növénytermesztést követeli meg a piac
A minőségi és mennyiségi elvárásokat a növényvédelem és a tápanyagutánpótlás módszereinek kombinálása jelenti a Malagrow szerint.
Elemzőként, illetve újságíróként csaknem két évtizede dolgozom a szakmában, szakterületem az agrárium és az élelmiszeripar. A klasszikus cikkírás mellett régóta részt veszek agrárszakmai eseményeken moderátorként, így aktívan szerepelek a Portfolio Csoport rendezvényein is, valamint állandó műsorvezetője vagyok az Alapvetésnek, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjének. Emellett elemzőként rendszeresen megszólalok különböző médiumokban mezőgazdasági és élelmiszeripari témákban. 2021 óta dolgozom a Portfolio Csoportnál, 2023 óta az Agrárszektor főszerkesztőjeként.
A minőségi és mennyiségi elvárásokat a növényvédelem és a tápanyagutánpótlás módszereinek kombinálása jelenti a Malagrow szerint.
Egyelőre csillagászati áron van a sejtalapú hús, és az sem világos, hogy ki venné meg, ha széles körben kapható lenne.
A csökkenő kamatok és a pályázatok jót tesznek a szektornak, de a jövedelmezőség továbbra is kérdéses, így inkább kivárnak a termelők.
Óvatos optimizmus, de némi aggodalom is jellemzi a tavaly jó évet zárt állattenyésztési szektort.
A kukoricatermesztésben is a költségek megfelelő menedzselésén múlhat idén a siker.
A bevételek maximalizálása helyett most a költségek minél keményebb minimalizálására törekszik a szántóföldi növénytermesztés.
Aki nem tud alkalmazkodni, az óhatatlanul el fog bukni a mezőgazdasági eredményességben – hangzott el az AGROmashEXPO fórumbeszélgetésén.
A legnagyobb költségtényezők mérséklődnek, de vannak még fejfájásra okot adó tényezők.
A talajegészséggel kapcsolatos innovációs tevékenységet és a gazdálkodók közötti tudásmegosztást szolgálja a Soil-X-Change program.
A Kárpát-medencét különösen erősen érinti az éghajlatváltozás, durva hőhullámok, szélsőséges csapadékeloszlás jön egy-két évtizeden belül.
Elvileg Ukrajnából baromfihús sem jöhetne Magyarországra, a gyakorlatban nem lehet kizárni, hogy mégis importáljuk.
Szerény, de nyugodt év lehet 2024, amely rendezheti a sorokat az elmúlt években megtépázott tejágazatban.
A talajnedvesség pozitívumai országosan jóval meghaladják a belvízkárok okozta nehézségeket - ha marad a hideg, napos idő, jól alakulhatnak a dolgok.
Rég nem látott jelenség éledezik a búza piacán - újra megéri malmi minőséget termelni?
Tartósan számolni kell a könnyebb feltételek mellett megtermelt importgabona beáramlásával.
Az uniós agrártámogatási rendszer egyre inkább fenntarthatósági célokat szolgál.
Koncentráltabb és globálisan is nagyobb lett az uniós tejágazat a tejkvóta kivezetése óta eltelt években, de növekedett a bizonytalanság.
Jobb lehetőségek rejlenének a szántóföldi zöldségtermesztésben, de a váltás nem egyszerű, sok tudás és beruházás kell hozzá.
Az idei év nem kedvezett a növénytermesztésnek, de több jel arra mutat, hogy 2024 már enyhülést hozhat.
Fórián Zoltán, az Erste agrárszakértője szerint gyökeres átalakulást látunk a magyar mezőgazdaságban.

A zöldségfeldolgozó iparban a digitalizáció, az automatizáció és az energiahatékonyság egyre inkább a versenyképesség alapfeltételévé válik.
A vízhiány miatt a halgazdaságok már nem tudják újratölteni a korábban karbantartás miatt lecsapolt tavaikat.
Elsőként azokat a beavatkozásokat kell megtenni, amelyek már rövid távon is segíthetik a víz tájban tartását.
A Nébih laboratóriuma ismét megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét egy Baranya vármegyei házisertés-állományban.
Már mind a 22 hazai borvidéken igazoltan jelen van a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.